A Magyar Filozófiai Társaság 2017. május 18-19-én rendezi meg Szegeden a Lábjegyzetek Platónhozcímű konferenciasorozat16. rendezvényét ‚Az idegen’címen. A konferencia az MFT éves nagyrendezvénye, amelyre minden érdeklődőt szeretettel várnak a szervezők.
Az MFT kiadásában megjelent a Lábjegyzetek Platónhoz 14.: Az agresszió című tanulmánykötet. A kötet megrendelhető az alábbi címen: laczkos@bibl.u-szeged.hu
Az MFT elnöksége nyomatékosan kéri a tisztelt tagtársakat, hogy a mellékelt csekken, vagy a 10102086-09700602-00000002 számú MFT számlaszámra történő utalással rendezze 3 000 Ft/éves tagdíját! (Nemzetközi IBAN számlaszám: HU59-10102086-09700602-00000002) A Magyar Filozófiai Szemle szerkesztőségével kötött megállapodás értelmében a Szemle évi rendes 3 számát az MFT (tagdíjat fizető) tagjai megkapják. (Csak azok a tagok jutnak hozzá a Szemle számaihoz, akik rendezik az éves tagdíjukat!) Azon tagtársakat, akik befizették a tagdíjat, de nem kaptak a Szemle számaiból, kérjük jelezzék és pótoljuk a hiányt: laczkos@bibl.u-szeged.hu
A Társaság elnöksége tisztelettel kéri valamennyi tagját, hogy az SZJA 1 %-ának felajánlásával támogassa az MFT működését. Ehhez az SZJA csomagban található nyilatkozaton a kedvezményezett adószáma rovat kitöltése szükséges. A Társaság adószáma: 19007799-1-42 Az MFT működése függ a támogatástól.
Az MFT elnöksége arra kéri tagjait, hogy (aki még nem tette meg) íratkozzon fel a MaFLa nevű filozófiai levelezőlistára. (Feliratkozás itt: http://phil.elte.hu/lists/listinfo/mafla
A listára szánt üzeneteket a mafla@phil.elte.hu címre kell küldeni.) Az aktuális hírek a MaFLa révén jutnak el a tagsághoz, így a legutóbbi ‚MFT közlemény‘ is.
Szeged – Budapest, 2017. 02. 08.
Tisztelettel, az MFT elnöksége
A Magyar Filozófiai Társaság elnöksége a Lábjegyzetek Platónhoz: Az agresszió c. konferencia második napjának végén (május 16. 13.30) közgyűlést hív össze Szegeden a SZAB Székházban (Somogyi u. 7.)
A közgyűlés napirendje:
A Filozófiai Diákolimpia hazai válogatóversenye részvételi szabályzatának a módosítása és véglegesítése. (előterjesztő: Pató Attila) A verseny az MFT égisze alatt zajlik minden évben.
Az MFT közhasznú egyesületi besorolásának közgyűlési jóváhagyása. Ahhoz, hogy az MFT közhasznú egyesületi jogállása regisztrálásra kerülhessen a Fővárosi Törvényszéken, szükséges a közgyűlési jóváhagyás. (Előterjesztő: Laczkó Sándor)
Asztalos Éva lemondását követően megüresedett az MFT Érdekvédelmi Bizottságának egyik helye. Ennek betöltésére a közgyűlés hivatott. A lehetséges jelöltek személyére vonatkozó javaslatokat a laczkos@bibl.u-szeged.hu címre kérjük eljuttatni, illetve a közgyűlés alkalmával a helyszínen is lehetséges a jelölés. A beérkező javaslatok alapján a közgyűlés dönt az Érdekvédelmi Bizottság új tagjának személyéről.
Egyebek.
A konferenciára és a közgyűlésre az MFT valamennyi tagját invitálja az elnökség.
2014. május 14-15-én a Magyar Filozófiai Társaság díszelőadójaként Budapestre érkezik Axel Honneth. Május 14-én este 7-órakor a Goethe Intézetben tartja meg német nyelvű előadását, Drei, nicht zwei Begriffe der Freiheit címmel. Május 15-én de. 10 órakor pedig a Lukács Archívumban lesz találkozó vele egy kötetlen beszélgetésre.
A Magyar Filozófiai Társaság Elnökségének levele a Rektori Konferenciához
Tisztelt Rektori Konferencia!
A Magyar Filozófiai Társaság (MFT) Elnöksége mély aggodalmát szeretné kifejezésre juttatni a készülő új Felsőoktatási Törvény koncepciója kapcsán, mert a Magyarországon művelt tudományok jövőjét, s általában a bölcsész, különösen pedig a filozófus szakma jövőjét veszélyeztetve látja.
Nem szerénytelenség vagy elfogultság, ha megállapítjuk, hogy a magyar filozófus és bölcsész szakma a rendszerváltozás utáni két évtizedben kiemelkedő teljesítményt nyújtott. Szinte néhány év alatt ledolgozta a hatvan-nyolcvan éves nemzetközi lemaradását, és óriási szerepet vállalt a hazai kritikai nyilvánosság kiépítésében, a folyóiratszerkesztőségek és könyvkiadók munkájában. Élénk nemzetközi kapcsolatok jöttek létre, és néhány év alatt a bölcsészet a hallgatók körében is rendkívül népszerűvé vált. A közhiedelemmel ellentétben a bölcsészdiplomák egyáltalán nem értéktelenek, hanem olyan rugalmas diplomák, amelyekkel sok munkakörben el lehet helyezkedni. A pályakezdő munkanélküliség itt sem nagyobb, mint máshol; az elmúlt évtizedekben a végzett bölcsészhallgatók nagy része megtalálta a helyét a megélénkülő magyar kultúrában. Mindennek fényében méltatlannak tartjuk a készülő Felsőoktatási Törvény szemléletmódját, amely lenézi és leértékeli a filozófus és a bölcsész szakmát, és vele együtt a több évezredes európai kultúra magyar művelőit.
Tisztelettel kérjük a Rektori Konferencia minden tagját (tudományterületétől függetlenül), hogy ne feledkezzen meg a bölcsészet és az európai értelemben vett műveltság általános jelentőségéről. Tisztelettel kérjük, hogy a Rektori Konferencia ne fogadja el különböző szakterületeknek állami férőhelyekkel való támogatását, míg más szakterületeket a magas tandíjak teljesen ellehetetlenítenek. Ez a fajta beavatkozás – az autonómia megvonásán keresztül – már középtávon is nagy csapást mérne a most privilégizált területekre is, és ez a Rektori Konferenciát, melynek tagjai elemi módon a tudományok egészét képviselik, semmiképp sem hagyhatja közömbösen.
Emellett a Magyar Filozófiai Társaság Elnöksége két speciálisabb, a középiskolás filozófiaoktatás körébe tartozó kérdésben is tisztelettel folyamodik a Rektori Konferencia támogató segítségéért.
(1) A nem egyértelműen helyes szakmai differenciálódás nyomán különvált az etikatanári és a filozófiatanári képzés. Mivel azonban az etika ma alapvetően éppen úgy filozófiai diszciplína, mint korábban mindig, ezért elfogadhatatlannak tartjuk, ha e differenciálódásra hivatkozva filozófiatanárok nem taníthatnak etikát, nem vizsgáztathatnak etikából.
(2) Tisztelettel kérjük, hogy a Filozófia OKTV nyertesei ugyanolyan támogatásban részesüljenek felsőfokú tanulmányaik megkezdésekor, illetve a felvételi eljárás során, mint más tanulmányi versenyek nyertesei. Amíg nem ez a helyzet, addig a filozófiából versenyzők teljesen indokolatlanul igen komoly hátrányban vannak a többiekkel szemben.
Támogatásukat, segítségüket előre is megköszönve, tisztelettel:
Budapest, 2011. október 11.
Dr. Prof. Weiss János Dr. Laczkó Sándor
MFT elnök MFT főtitkár
A Pécsi Tudományegyetem BTK. Filozófia Tanszéke konferenciát szervez
2012. március 22-23-án Amagyarországi filozófia francia kapcsolatai címmel.
A konferencia célja a magyar filozófiai hagyomány képviselőinek a francia nyelvterületen működő intézményekhez és gondolkodókhoz fűződő bölcseleti-tudományos kapcsolatainak részleges föltérképezése, elsősorban a Kiegyezéstől (1867) a II. világháború végéig (1945) tartó időszak keretén belül. Ismeretes, hogy a honi bölcselet intézményesülése, továbbá műfaji és tartalmi értelemben vett kialakulása és működése alapvetően német minták követése révén történt. Az adott időszakban az európai kontinens másik nagy tudományos nagyhatalma Franciaország, illetve a francia nyelvterület volt. Természetes módon ez a tradíció is fontos szerepet játszott a magyar filozófusok tanulmányainak folytatása terén, majd önálló gondolkodói karakterük illetve eszméik formálódásában. A személyes és intézményes kapcsolatokat, az egy vagy több irányú hatásmechanizmusokat, a filozófiában is lecsapódó történelmi konfliktusok tényeit, hatásait és összefüggéseit kívánja megvizsgálni a tudományos összejövetel.
Várjuk mindazon szakemberek, kollégák, PhD-hallgatók jelentkezését, akik húsz perces előadás és tíz perces vita keretein belül szívesen beszámolnának a témához kapcsolódó kutatásaikról. A jelentkezéshez 10-15 soros összefoglalót kérünk 2011. december 30-ig a somos.robert@pte.hu címre a konferencia szervezőjéhez.
a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Kar Szabadbölcsészet Tanszéke és a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Vallástudományi Tanszéke által
A VALLÁSFOGALMAK SOKFÉLESÉGE
címmel szervezett konferenciára
A rendezvény helye: KRE, BTK, I. emelet, Díszterem, Budapest, Reviczky u. 4.
Ideje: 2011. november 11-12.
A konferencia a Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat része.
Athénban 2010. május 21-23-án zajlott a Nemzetközi Filozófiai Diákolimpia /IPO/, ahol (a Magyar Filozófiai Társaság delegáltjaként) BACKHAUSZ TIBOR, 11. osztályos diák (Fővárosi Fazekas Mihály Gimnázium, Budapest) kiváló dolgozattal bronzérmes helyezést ért el egy kiemelkedően színvonalas mezőnyben.
A Magyar Filozófiai Társaság nevében elismeréssel gratulálunk BACKHAUSZ TIBORNAK, illetve TAKÁCS MÁRTA felkészítő tanárnak, és elismerés illeti Surányi Lászlót (Fazekas Gimnázium, matematika tanár) az eredményes felkészülésben való közreműködéséért.
Aranyérmet szerzett Aljaž Jelenko (Szlovénia), a Korea Köztársaság és Lengyelország 1-1 diákja ezüstérmes lett, Románia és Olaszország diákjai osztoztak a további két bronzérmes helyezésen.
2010. március 22.-én hétfő, 10h
MTA Könyvtár, Vasarely terem
Kontaktus: Boros János, borosjanos@t-online.hu
Prof. Dieter Schönecker
(Universität Siegen)
Kant és Kopernikusz.
A kopernikuszi fordulat új értelmezése
A tiszta ész kritikája második kiadása előszavában (B XVI, B XXII jegyzet) Kant saját tervezetét, a metafizikában végbevitt „gondolkodásmód-forradalmat“, Kopernikusz csillagászati forradalmával veti össze. Ez a történetileg rendkívül hatásos analógia sokkal összetettebnek és lényegesen nehezebben érthetőnek bizonyul, mint eddig feltételezték; legalábbis hamis az a Kant-értelmezés, mely szerint a metafizikai forradalmat Kopernikusz hipotéziséhez (mely szerint a Nap a bolygórendszer közepe) analóg modon viszi végbe. Ténylegesen Kant analógiaképzésének része, hogy Newtont egészen biztosan és talán Keplert is játékba hozza, és hogy e két további forradalmi példaképpel is analógiás kapcsolatba hozza magát. Az előadásban azt kívánom bemutatni, hogy Kant Kopernikusz-analógiáját kommentáló értelmezésnek kell alávetnünk, hogy a recepciótörténeti patina alatt felismerhetővé váljék egy olyan analógia, amely Kant tulajdonképpeni metafizikai forradalmi tervezetét úgy fénybe képes helyezni. Az előadáshoz ajánlott előre elolvasni A tiszta ész kritikája B XVI-BXXII. szöveget.
Az előadás a Siegeni Egyetemen 2008-ban tartott „Kant und Kopernikus“ konferencián tartott előadás továbbfejlesztett változata. A konferencián neves Kant kutatók vettek részt, köztük Boros János professzor is, aki a Pécsi és a Siegeni Egyetem együttműködése keretében tartott előadást. E konferencián alakult meg a téma egy kisebb kutatócsoportja, melynek tagjai Dennis Schulting (Amsterdam), Dieter Schönecker (Siegen) és Niko Strobach (Saarbrücken).
*
Prof. Dieter Schönecker
(Universität Siegen)
Kant und Kopernikus.
Eine neue Interpretation der sogenannten Kopernikanischen Wende
In der Vorrede zur zweiten Auflage der Kritik der reinen Vernunft (B XVI, B XXII Anm.) vergleicht Kant sein eigenes Projekt einer ,Revolution der Denkart‛ in der Metaphysik mit der astronomischen Revolution des Kopernikus. Diese wirkungsgeschichtlich ungemein einflussreiche Analogie erweist sich als viel komplexer und erheblich schwieriger zu verstehen, als bisher angenommen; das einfache Bild eines Kant, der analog zu Kopernikus’ Hypothese von der Sonne als Zentrum des Planetensystems eine Revolution in der Metaphysik vollziehe, ist jedenfalls falsch. Tatsächlich ist es Teil der Analogiebildung Kants, dass er (gewiss) auch Newton und (vielleicht) Kepler ins Spiel bringt und sich also auch zu diesen beiden revolutionären Vorbildern in eine analogische Beziehung setzt. Der Vortrag soll zeigen, dass Kants Kopernikusanalogie Gegenstand einer kommentarischen Interpretation werden muss, um unter der rezeptionsgeschichtlichen Patina eine Analogie erkennbar zu machen, die Kants eigentliches Projekt einer Revolution in der Metaphysik in ein anderes und neues Licht zu rücken vermag. Es ist empfohlen, KrV, B XVI-BXXII zu lesen.
Der Vortrag geht hervor aus einer Tagung zu „Kant und Kopernikus“ im Jahre 2008 an der Universität Siegen, an denen renommierte internationale Kantforscher teilgenommen haben, unter ihnen im Rahmen einer Kooperation zwischen den Universität Pécs und Siegen auch Prof. Dr. Janos Boros (Pécs). Aus dieser Tagung ist dann eine kleinere Forschergruppe zum Thema entstanden, zu der Dennis Schulting (Amsterdam), Dieter Schönecker (Siegen) und Niko Strobach (Saarbrücken) gehören.
MTA Filozófiai Kutatóintézet – Pécsi Tudományegyetem Filozófia Doktori Iskola
Angol nyelvű Konferencia és Műhelyszeminárium Dieter Schönecker (Universität Siegen) propozíciójával és előadásával, Boros János (MTA Filozófiai Kutatóintézet) koordinálásával.
Helyszín: PTE BTK Kari Tanácsterem, Pécs, Ifjúság út 6.
Időpont: 2010. március 23. kedd 10h-17h
Információ: borosjanos@t-online.hu
Dieter Schönecker
Kant érve az önmagunk iránti kötelességek létezésére. A Tugendlehre 2§ értelmezése
A Tugendlehre 1§-ban, Kant saját etikai elméletét azzal az ellenvetéssel szembesíti, hogy az önmagunk iránti kötelesség fogalma önellentmondást hordoz magában, mivel egy ilyen kötelesség ugyanazt a személyt teszi a kötelesség alanyává és tárgyává. A problémára a 2§-ban reagál, és úgy tűnik amellett érvel, hogy ha nincsenek kötelességeink önmagunk iránt, akkor nincsenek kötelességeink, és ebből következően mások iránti kötelességeink sincsenek. Ennek megfelelően a szokásos értelmezések Kant érvét a következőképpen olvassák:
Ha nincsenek kötelességeink önmagunk iránt,
akkor nincsenek kötelességeink mások iránt sem;
vannak kötelességeink mások iránt,
tehát vannak kötelességeink önmagunk iránt is.
Azt kívánom állítani, hogy ez nem Kant érve; nem Kant argumentuma, hogy a kötelességeink önmagunk iránt valahogy szükséges feltételei a mások iránti kötelességeinknek. Érve inkább ez:
Ha nincsenek kötelességeink önmagunk iránt, mint önmagunktól származó kötelességek,
akkor nincsenek kötelességeink mások iránt sem, mint önmagunktól származó kötelességek;
vannak kötelességeink mások iránt, mint önmagunktól származó kötelességek;
tehát vannak kötelességeink önmagunk iránt, mint önmagunktól származó kötelességek.
Kant alapvető eszméje, hogy minden kötelesség az autonómia kötelessége és ennélfogva önmagunktól származó kötelesség; ha az 1§-ban felvetett ellenvetés lényegi lenne, akkor a kötelesség fogalmát el kellene vetni és ennélfogva a mások iránti kötelességek fogalmát is.
Ha viszont nincs probléma a mások iránti kötelességek fogalmával,
akkor nincs probléma az önmagunk iránti kötelességek fogalmával sem;
nincs probléma a mások iránti kötelességek fogalmával,
tehát nincs probléma az önmagunk iránti kötelességekkel sem.
Dieter Schönecker
Kant’s argument for the existence of duties to oneself. An interpretation of § 2 of the Tugendlehre
Abstract: In § 1 of the Tugendlehre, Kant confronts his own ethical theory with the objection that the concept of a duty to oneself is self-contradictory because such a duty makes one and the same person both the subject and object of obligation. In reacting to this problem in § 2, Kant seems to argue that unless there are duties to oneself, there are no duties whatsoever and hence no duties to others as well. Thus, the standard interpretation reads Kant’s argument as follows:
If there are no duties to oneself,
then there are no duties to others;
there are duties to others;
therefore, there are duties to oneself.
I will submit that this is not Kant’s argument; it is not Kant’s argument that somehow duties to oneself are a necessary condition for duties to others. Rather, his argument is as follows:
If there are no duties to oneself as duties from oneself,
then there are no duties to others as duties from oneself;
there are duties to others as duties from oneself;
therefore, there are duties to oneself as duties from oneself.
Kant’s basic idea is that all duties are duties of autonomy and thus are duties from oneself; if the objection stated in § 1 were substantial, then the very concept of duty were to be abolished and thus the concept of duties to others as well.
If, however, there is no problem with the concept of duties to others,
then there is no problem with the concept of duties to oneself;
there is no problem with the concept of duties to others;
therefore, there is no problem with the concept of duties to oneself.
A rendezvényt *2010. június 24. és 26. között tartjuk*
*a Kecskeméti Piarista Iskola épületében (Kecskemét, Piaristák tere 5.).*
Nem csak az írott kultúrával foglalkozó előadásokra számítunk, hanem
olyanokra is, amelyek az ókeresztény kor művészetében, társadalmi és vallási
életében vizsgálják a Szentírás etikai tanításának továbbélését. Várjuk
tehát mindazon kutatók jelentkezését, akik szívesen számolnának be önálló,
eddig még nem közölt eredményeikről ebben a témakörben. Minden előadásra
húsz perc áll rendelkezésre, további tíz perc a vitára.
*Az előadók az előadás címével és tizenöt soros magyar **és** idegen nyelvű
összefoglalással jelentkezzenek** *
*2010. április 30-ig** az alábbi címen:*
patrisztikai.konferencia(at)gmail.com*
*
*A jelentkezésről 2010. május 31-ig visszajelzést küldünk**
az előzetes programmal.
*
*Kérjük, segítsenek felhívásunkat terjeszteni az érdeklődők körében.*
*
A konferencia szervezői:
Majorossy Imre Kendeffy Gábor
*konferencia*-megbízott a Társaság Elnökségének tagja
A vita a tanszék most induló szemináriumának nyitó rendezvénye. A szeminárium az Antik Filozófia doktori programon készülő doktori disszertációk fejezeteinek bemutatására, valamint oktatóink és külső meghívott előadók munkáinak megvitatására teremt alkalmat.
A szemináriumról további felvilágosítást kaphat Bene Lászlótól (
).
Az ELTE BTK Filozófiai Intézete pályázatot ír ki adjunktusi állás betöltésére az Újkori és Jelenkori Filozófia Tanszéken. Az állás - a BTK dékánjának egyetértő döntése esetén - a Kar anyagi helyzetétől függően 2010 szeptemberétől vagy 2011 januárjától foglalható el. A pályázatnak a következő feltételek teljesülését kell meggyőzően dokumentálniuk.
A pályázó rendelkezzék PhD - vagy annak megfelelő más tudományos - fokozattal. Publikációkkal és megtartott egyetemi kurzusokkal jól dokumentált kutatási-oktatási területe kapcsolódjék a Tanszék általános kutatási irányához (az újkori filozófia története, nagyjából Francis Bacontől Gadamerig, illetve a jelenkori filozófia valamelyik, inkább - bár nem kizárólag - a kontinentális hagyományhoz tartozó irányzata). Ceteris paribus a Hegel utáni filozófiai fejlemények, illetve a 20. századi filozófia valamely (a Tanszék oktatói által kevésbé vizsgált) területének vagy új aspektusainak kutatása előnyt jelent.
A pályázó mellékelje pályázatához néhány fontosabb, kutatásait reprezentatív módon bemutató tanulmányát. Ceteris paribus megjelent könyv, de legalább kiadói nyilatkozattal igazoltan publikációra elfogadott könyv gépiratának csatolása a pályázathoz előnyt jelent.
A pályázó - publikációs jegyzéke és tudományos önéletrajza által jól dokumentálva - legyen képes olvasni, írni, oktatni, és konferenciákon aktívan részt venni legalább egy idegen nyelven, s ha az nem az angol, akkor rendelkezzék legalább olvasási, tárgyalási és konferencia-készséggel angol nyelven is. Ceteris paribus előnyt jelent a francia illetve a német nyelv ismerete, hiszen a Tanszéken komoly hagyománya van a francia és a német kapcsolatok ápolásának. Ha a pályázó kutatási területe a 18. századot megelőző korszak, akkor elengedhetetlen a latin nyelv olvasási szintű ismerete is.
A pályázótól ne legyen idegen a szokásos tanszéki adminisztratív feladatok intézése. A nyertes pályázónak be kell majd kapcsolódnia a Tanszék kiterjedt Erasmus- (és más nemzetközi) kapcsolatainak gondozásába, ami szerződések kötését, külföldi kollégák és diákok fogadását, külföldi partneregyetemeken Erasmus- (és más kutatói) utak lebonyolítását jelenti.
A pályázatnak az eddigieknek megfelelően legyen része a tudományos önéletrajz, részletes publikációs és hivatkozási jegyzék (pontos oldalszámokkal, jól elkülönítve a tudományos publikációkat a fordításoktól és az esetleges publicisztikai vagy más jellegű írásoktól), motivációs levél (amelyben a fenti feltételek teljesülését emeli ki s a jövőre vonatkozó kutatási és oktatási terveit ismerteti), oklevelek másolata, könyv vagy könyvgépirat, esetleg további publikációk, amennyiben a pályázó relevánsnak tekinti őket pályázata megítélésében (a pályázat lezárultával természetesen visszaadjuk őket).
A pályázatok mérlegelésével összeállítunk egy "rövid listát", majd az oda bekerült kollégákat meghívjuk kutatásaik valamely szeletét bemutató előadás megtartására, és az ezt követő interjúra. A nyertes pályázót ezek nyomán választjuk ki.
A pályázat beadásának határideje: 2010. február 19. péntek, déli 12 óra.
A pályázatot az Újkori és Jelenkori Filozófia Tanszék címére kell elküldeni (1088 Budapest, Múzeum krt. 4/i), vagy Chambre Ágnesnél kell leadni (120. szoba, illetve a portán is hagyható).
A filozófia tudományterület tematikájának a meghatározásában szervesen kapcsolódunk a kongresszus általános tematikájához. Ez diszciplínánkat tekintve A felvilágosodás és utóélete a magyar filozófia történetében. A felvilágosodás a modernitás általános európai filozófiai öntudataként több irányban bontakozott ki és a magyar nyelvterületet elsősorban a német -, de - ha nem is ilyen mértékben -, a francia felvilágosodás is befolyásolta. Recepciójának és alkalmazásának az egyes régiókat tekintve hasonló és különböző strukturális és tipológiai jegyei vannak, mint ahogy az egyes régiókban másként értelmezték és fordították le a felvilágosodás programjait és kapcsolták össze a nemzeti és oktatási-művelődési feladatokkal. Az egyes kutatási irányokat és al-tematikákat a következőképpen jelölhetjük meg:
a felvilágosító programok, értelmezésük és hatásuk;
ismert szerzők, lefordított művek;
a racionalizmus, transzcendentalizmus és kritikai filozófia, az öntudat és szabadság programjai a helyi viszonyokban;
a filozófiaoktatás reformja, felvilágosodás-pedagógia;
az egyetemjárás apportja az eszmék terjedésében;
a nyelviség kérdése: latin, német, magyar. A modern magyar filozófiai nyelv megteremtésének a kérdése és annak hatása a nemzeti oktatási nyelvre.
intézményteremtés: hagyományos és modern intézmények;
a felvilágosodás eszméinek a befogadottsága: a nyilvánosság kérdése;
a cenzúraviszonyok hatása a felvilágosodás eszméinek terjedésére, befogadására;
a felvilágosodás belső kommunikációja a magyar nyelvterületen;
a felvilágosodás értelmisége;
irodalom és filozófia, író-filozófusok és filozófus-írók.
Erdélyben vagyunk: sajátos feladataink adódnak a szász és az erősen kontroverzált román felvilágosodás kutatásának területén. Ugyanide tartozik a filozófiai kultúra és a vallási viszonyok kapcsolatának a kérdése, bizonyos teológiai elvek és az illuminizmus konceptjeinek az összekapcsolása (főleg az etikában, de részben az ontológiában is).Sajátos feladunk az "erdélyi triász" - Sipos Pál, Köteles Sámuel, Körmöczi János - munkásságának, hatásának kutatása, kézirataiknak a kritikai kiadása. A protestáns gimnáziumok és helyszínek, az ikonológia feltárása érdekes szinfoltja az erdélyi felvilágosodás kutatásának.
A felvilágosodás kutatástörtének van egy hagyományos diszciplináris iránya, amely a filozófiai racionalizmust, technicizált észt (Cassirer, Adorno-Horkheimer) helyezi a kutatás középpontjába. Az utóbbi időben azonban előtérbe kerültek azok a kutatási irányok (Roy Porter, Thomas Munck, Gertrude Himmelfarb), amelyek a felvilágosodást főleg európai társadalomtörténeti, kulturális és életviteli kérdésnek tekintik, amelynek a hatása napjainkig tart. A kutatástörténet a magyarországi és erdélyi összefüggéseket tekintve is azt bizonyítja, hogy a felvilágosodás filozófusai adták meg a magyar filozófia formáját. Ezért ennek kutatása következményeiben is (magyar kantianizmus, Schelling-, Fichte-recepció) fontos, folyamatos feladatunk.
Az előadásokat filozófiai Szekcióban szervezzük meg, ezen belül külön Szimpóziumba szerveződnek a Közép- és Kelet- Európai Felvilágosodást Kutató Munkacsoport kutatóinak előadásai.
Magyar Tudományos Akadémia
Filozófiai Kutatóintézet
1119 Budapest, Etele út 59-61.
Kutatószeminárium
2010. február 1. hétfő 10h
Boros János, A megismerés talánya
(Budapest, Áron kiadó, 2009)
című könyvének diszkussziója
Mit jelent megismerni, mit tudhatunk,vannak-e a tudásnak határai, a nyelv segít vagy akadályoz a világfeltárásban, honnan ered mondataink jelentése? Könyvében a szerző ilyen és ehhez hasonló kérdéseket feszeget, miközben állástfoglal számos, az ismeretelmélet területén zajló kortárs hazai és nemzetközi szakmai vitában.
A könyvről rövid ismertetés:
www.mta.hu Hírlevelek, MTA Hírlevél 2/2010
vagy:
http://www.mta.hu/index.php?id=634&no_cache=1&backPid=417&tt_news=120535&cHash=f441ed585e
Rövid előadást tartanak:
Kocsis LászlóPhD, egyetemi tanársegéd (PTE BTK)
Nemesi Nikoletta PhD hallgató (PTE BTK)
Pete Krisztián PhD, egyetemi adjunktus (PTE)
Szolcsányi Tibor PhD, egyetemi adjunktus (PTE ÁOK)
Az előadásokra Boros János válaszol.
A szeminárium nyitott, szeretettel várjuk az érdeklődőket.
Konferencia Edmund Husserl születésének
150. évfordulója alkalmából
ELTE BTK Újkori és Jelenkori Filozófia Tanszék
MTA Filozófiai Kutatóintézet
Német-Magyar Filozófiai Társaság
Magyar Fenomenológiai Egyesület és annak Husserl tagozata
2009. december 17-18., Budapest
Az ELTE BTK Újkori és Jelenkori Filozófia Tanszéke, az MTA Filozófiai
Kutatóintézete, a Német-Magyar Filozófia Társaság, a Magyar
Fenomenológiai Egyesület valamint annak Husserl-tagozata konferenciát
szervez Edmund Husserl munkásságáról a filozófus születésének 150.
évfordulója alkalmából.
Plenáris előadást tartanak: Fehér M. István, Mezei Balázs,
Tengelyi László és Vajda Mihály.
A konferenciára 25 perces szekcióelőadásokra lehet jelentkezni az
alábbi témakörökben:
Husserl filozófiája az új értelmezések tükrében
Husserl korabeli és későbbi filozófusok kapcsolódásai Husserlhez
(különös tekintettel a magyar Husserl-recepcióra)
az analitikus filozófia és a tudományok kapcsolódásai Husserlhez
A jelentkezéseket a jelentkező nevének, intézményének és az előadás címének megjelölésével valamint az előadás min. 25 soros absztraktjával együtt 2009. október 15-ig várjuk a husserlkonferencia@gmail.com címen.
További információkat a http://husserlkonferencia.phil-inst.hu honlapon teszünk közzé.
A konferencia szervezőbizottsága:
Varga Péter András (ELTE BTK / MTA Filozófiai Kutatóintézet) Zuh Deodáth (ELTE BTK / Babes-Bolyai Egyetem, Kolozsvár)
BALKÁN VILÁGZENEI FESZTIVÁL
ÉS
III. TALÁLKOZÓ A BALKÁN KAPUJÁBAN INTERDISZCIPLINÁRIS KONFERENCIA
Kulturális Különbözőség és Identifikáció - Vallás, Nemzet, Ideológia
PÉCS, 2009. NOVEMBER 4-7.
www.keletnyugati.hu
Pécsi Kulturális Központ - Sensus Kutatócsoport (Pécsi Tudományegyetem)
A Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Karának Szabad Bölcsészet Tanszéke és a Hittudományi Kar Filozófia Tanszéke 2009. május 22-én és 23-án vallástudományi konferenciát rendez az áldozat és az ima témakörében.
A rendezvényt fiatalon elhunyt kolléganőnk, Buday Kornélia emlékének ajánljuk. Reményeink szerint a konferencia 20-20 perces előadásai a két témát a legkülönbözőbb tudományágak - például a néprajz, a vallás- és egyháztörténet, a filozófia, a teológia vagy az irodalomtudomány - nézőpontjából közelítik meg. Várjuk mindazon kollégák jelentkezését, akik a két téma egyikében elért új, máshol még nem közölt kutatási eredményeiket szívesen tárnák e fórum elé.
A konferencia előadásait - szükség esetén válogatva - megjelentetjük.
Tisztelettel:
A konferencia szervezői:
Kendeffy Gábor, egyetemi docens,
Kodácsy Tamás, tudományos munkatárs
Pethő Sándor, egyetemi tanár
Szabó Noémi Gyöngyvér, tanszéki ügyintéző
Vassányi Miklós, egyetemi adjunktus
A Magyar Filozófiai Társaság Középiskolai Tanári Munkacsoportja
2008. október 11.-én1000 órai kezdettel tartja hagyományos konferenciáját, melyre várunk minden érdeklődő kollégát.
A konferencia programja: Szakmai továbbképzés 1000-1200
A Nemzeti Alaptanterv 2007. évi módosítása, s annak hatása a közoktatásra
Előadó: Dr. Vass Vilmos egyetemi docens, a NAT Bizottság vezetője
Szünet 1200- 1240 -kávé, tea, szendvics
Műhelyfoglalkozás 1240- 1500
Tankönyvekről, versenyekről, érettségiről, a filozófia művelésének új lehetőségeiről, a tantárgy fejlesztésének feladatairól lesz szó.
A konferencia helyszíne:
Budapest III. ker. Fő tér 1. - a Zichy Kastély Térszínház színházterme
Megközelíthető:
Az Árpád-hídi metró megállótól a106-os, a 34-es autóbusszal, vagy az 1-es
villamossal az Árpád-híd budai hídfő (Szentlélek tér megálló).
A Nyugati pályaudvartól a 109-es autóbusszal a Fő téri megálló.
A Károli Gáspár Református Egyetem,
az Evangélikus Hittudományi Egyetem,
a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és
a Magyar Patrisztikai Társaság
tisztelettel meghívja Önt a Magyar Tudomány Napja tiszteletére rendezett,
A reformáció kezdetei Magyarországon
c. konferenciára.
A konferencia helyszíne a Károli Gáspár Református Egyetem Rektori Hivatalának Tanácsterme (1091-Budapest, Kálvin tér 9.)
Időpontja 2007. november 7-9.
Program
November 7., szerda - Teológia, filozófia
Elnökre: Bolyki János 9.30 Balla Péter (KRE HTK): A Galata-levél bevezetéstani problémái 9.50 Vita 10.00 Tóth Judit (DE BTK): A Szentírás-értelmezés kérdései Nüsszai Szent Gergelynél 10.20 Vita 10.30 Baán István (ME BTK): Khrüszosztomosz-idézetek Kálvin Institutiójában 10.50 Vita
11.00 Kávészünet
11.20 Kendeffy Gábor (KRE HTK): A kegyelemtan Augustinus Római levélértelmezéseiben 11.40 Vita 11.50 Szabó István püspök (KRE HTK): A khalkedoni hitvallás szerepe Kálvin teológiájában 12.10 Vita 12.20 Peres Imre (Sellye János Egyetem, Teológiai Kar, Komárom): Kálvin János újszövetségi kommentárjai
Elnökre: Baán István 14.00 Nótári Tamás (KRE AJK): "Nova doctrina Methodii." Tévtanítás vagy joghatósági vita Pannónia felett a IX. században 14.20 Vita 14.30 Frenyó Zoltán (MTA Filozófiai Intézete): "Katolikus és protestáns augusztinizmus" 14.50 Vita 15.00 Kormos József (PPKE, BTK): A Tridenti zsinat és a reformáció filozófiai jellegű gondolatainak viszonyáról 15.20 Vita
15.30 Kávészünet
15.50 Bolyki János (KRE HTK): Szűz Mária az Újszövetségben 16.10 Vita 16.20 Pesthy Monika (ZsKF): Mária: istennő vagy oktalan asszony? Példák az ókeresztény irodalomból 16.40 Vita 16.50 Gausz András (KRE HTK): A vallásos közösség Kant és a fiatal Hegel spekulációiban 17.10 Vita 17.20 Békési Sándor (KRE HTK): A könyv mint templomhelyettesítő toposz a reformátoroknál 17.50 Vita
November 8., csütörtök - Egyháztörténet
Elnök: Csepregi Zoltán 9.00 Kubinyi András (ELTE, Budapest): Mátyás és a Jagellók egyházpolitikája 9.20 F. Romhányi Beatrix (KRE, Budapest): A koldulóbarátok szerepe a XV-XVI. századi vallási megújulásban 9.40 Lupescu-Makó Mária (BBTE, Kolozsvár): Az erdélyi kolostorok a középkor végén és a reformáció 10.00 Erdélyi Gabriella (MTA TTI, Budapest): Konfliktusok és egyezségek: hívek és papjaik a reformáció előtti Magyarországon 10.20 Vita
11.00 Kávészünet
Elnök: Szabó András 11.20 Kalous, Antonín (Palacky Egyetem, Olomouc): Tárgyalások az utraquisták és a katolikus egyház képviseloi között a reformáció hajnalán (angol nyelven, írott magyar kivonattal) 11.40 Réthelyi Orsolya (ELTE, Budapest): Vallásgyakorlat Habsburg Mária (1505-1558) udvarában 12.00 Bobory Dóra (CEU, Budapest): Batthyány Boldizsár és a reformáció 12.20 Csepregi Zoltán (EHE, Budapest): A váradi vita 1544-ben 12.40 Vita
13.15 Ebédszünet
Elnök: Békési Sándor 14.10 Mizerák Katalin (KRE HTK): A reformáció hatása az európai és a magyar nevelésfilozófiára 14.30 Szabó András (KRE, Budapest): A reformáció kezdete és az átmeneti korszak az reformátorok életútjának tükrében 14.50 Ladányi Sándor (KRE, Budapest): A reformáció szükséges volta, okai, előzményei és hatása Magyarországon 15.10 Vita
17.00 Fogadás
November 9., péntek - Egyháztörténet
Elnök: Ladányi Sándor 9.00 Ferenczi Ilona (MTA ZTI, Budapest): Középkori liturgikus szövegek továbbélése Magyarországon a reformáció elso századában. Zsoltár- és evangéliumi antifonák, új kompozíciók levélbeli szövegekre. 9.20 Vita 9.30 Flóra Ágnes (CEU, Budapest): "mert haborgastul felo az dolog" - Kolozsvár 16. századi városvezetése és a jezsuiták 9.50 Goda Károly (ELTE, Budapest): A soproni városvezeto polgárok vallásossága a reformáció hajnalán (1480-1540) 10.10 Majorossy Judit (ELTE-CEU, Budapest): Egy városi közösség vallásossága a reformáció előestéjén: a pozsonyi polgárok végrendeleteinek tanulságai 10.30Vita
11.00 Kávészünet
Elnök: Réthelyi Orsolya 11.20 Sebők Marcell (CEU, Budapest): Párhuzamos praxisok a XVI. századi szepessegi vallási gyakorlatban 11.40 Szegedi Edit (BBTE, Kolozsvár): Reformáció és ortodoxia Brassóban 12.00 Guitman Barnabás (PPKE, Piliscsaba): A konfesszionalizálódás kezdeti folyamata Bártfán 12.20 Vita és a konferencia lezárása
Az ELTE BTK FILOZÓFIA INTÉZETE ÉS AZ MTA-ELTE NYELVFILOZÓFIAI KUTATÓCSOPORTJA
konferenciát rendez a "Nyelv, megértés, interpretáció" témakörben hagyományosan megrendezett tanévnyitó konferencia-sorozat keretében
Szellem, tapasztalat, nyelv: Kétszáz éves A szellem fenomenológiája
címmel
2007. szeptember 27-28. (csütörtök, péntek)
az Intézet Trefort-kerti épületében (1088 Budapest, Múzeum krt. 4. "i". ép., vagy Puskin u. 3.).
Szeptember 27-én és 28-án a Puskin u. 3. sz. alatti bejáratot is nyitva tartjuk.
A fogadás a "D" ép. alagsori tanácstermében lesz.
A hagyományoknak megfelelően kedvezményes vásárlási lehetőséget biztosítunk az Atlantisz Kiadó, az Áron Kiadó, az Öt Könyv Kiadói Társulás, köztük a L'Harmattan Kiadó, valamint a Veszprémi Humán Tudományokért Kiadó legújabb könyveiből. Helyszín: intézeti könyvtár az első emeleten.
A Magyar Filozófiai Társaság Középiskolai Tanári Munkacsoportja 2007. október 12.-én pénteken (10.00 - 16.00) tartja
a
Középiskolai Filozófiatanárok Konferenciáját
A konferencia helyszíne:
Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium, díszterem
(Budapest, 1082 Horváth Mihály tér 8.)
A konferencia célja:
szakmai továbbképzés, mühelyfoglalkozás, tájékoztatás a filozófiaversenyekről (OKTV, IPO).
A rendezvény fővédnöke: a Magyar Filozófiai Társaság Elnöke.
Jelentkezés: 2007. október 5.-ig (a jelentkezőknek ebédet biztosítunk)
Kiss Anna
kissanna@freemail.hu
06-20-42830216
A szakmai továbbképzés programja:
Élet, vagy mű? Lukács György ifjúkori kérdésfeltevései Héjas Anita előadása
Határ Győző bölcseletéről tart előadást Orbán Péter
Van-e a globalizációnak filozófiai elmélete? A kérdést Szűcs László Gergely boncolgatja
A MAGYAR FILOZÓFIAI TÁRSASÁG,
AZ SZTE BTK FILOZÓFIA TANSZÉKE
ÉS AZ MTA SZEGEDI BIZOTTSÁGA
Tisztelettel meghívja Önt a
LÁBJEGYZETEK PLATÓNHOZ (5.)
című,
évente megrendezésre kerülő konferenciasorozat
ötödik rendezvényére,
a Magyar Filozófiai Társaság hagyományos nagyrendezvényére,
amelynek témája:
A LELKIISMERET
A konferenciára 2006. május 11-12-én (csütörtök-péntek) kerül sor Szegeden az MTA SZAB Székházában - (Somogyi Béla u. 7.)
A MAGYAR FILOZÓFIAI TÁRSASÁG,
AZ SZTE BTK FILOZÓFIA TANSZÉKE
ÉS AZ MTA SZEGEDI BIZOTTSÁGA
Tisztelettel meghívja Önt a
LÁBJEGYZETEK PLATÓNHOZ (3.)
című,
évente megrendezésre kerülő konferenciasorozat
harmadik rendezvényére,
melynek témája:
A BŰN
A konferenciára 2004. május 13-14-én (csütörtök-péntek) kerül sor Szegeden.
(13-án 10.00-15.00-ig a Szegedi Fegyház és "Csillag" Börtön dísztermében - Mars tér 13. -
15.00-tól, illetve 14-én egész nap az MTA SZAB Székházában - Somogyi Béla u. 7.
13-án a "Csillag" Börtönbe történő belépésre kizárólag 3/4 10-kor, együttesen van lehetőség.)
A KONFERENCIA ELSŐ NAPJÁNAK PROGRAMJA
10.00 Megnyitó (CSAPÓ JÓZSEF dandártábornok, GYENGE ZOLTÁN SZTE BTK dékánhelyettes)
elnök: Gyenge Zoltán
10.10 HELLER ÁGNES (New-York-Budapest) Bűn, szankciók nélkül
10.40 CSEJTEI DEZSŐ-JUHÁSZ ANIKÓ (Szeged) A bűn disszeminációja
11.10 Vita
11.25 Kávészünet
elnök: Heller Ágnes
11.45 GYENGE ZOLTÁN (Szeged) A bűn heteronómiája - Richard, Agamemnón, Ábrahám
12.05 BOROS GÁBOR (Budapest) Locke és Leibniz a bűnről
12.25 WEISS JÁNOS (Pécs) A kőszív motívuma a magyar romantikában
12.45 KARDOS GÁBOR (Budapest) Az édentől nyugatra. A bűn és az erőszak mint a nyugati
gondolkodás princípiumai
13.05 Vita
13.15 Ebédszünet
"A" szekció
elnök: Boros Gábor
15.00 SCHMAL DÁNIEL (Budapest) A bűn átöröklődése és az ész misztériuma
(Bayle, Leibniz)
15.20 PAVLOVITS TAMÁS (Szeged) A bűn átöröklődése és az ember misztériuma (Pascal)
15.40 VALASTYÁN TAMÁS (Debrecen) Az etika pluralitása és a rossz viszonya Novalisnál
16.00 Vita
16.10 Kávészünet
"B" szekció
elnök: Csák László
15.00 LOSONCZ ALPÁR (Temerin) A bűn mint a gyakorlati filozófia differenciáló fogalma:
a bűn és az akarat feszültsége a politikai szférában
15.20 MESTER BÉLA (Budapest) Bűn és hatalom alá vetettség. Az európai politikafilozófia
egyik alapeleméről
15.40 FÖLDESI TAMÁS (Budapest) A jogi és politikai bűn néhány problémájáról
16.00 Vita
16.10 Kávészünet
"C" szekció
elnök: Pavlovits Tamás
16.25 EGYED PÉTER (Kolozsvár) Az Alkibiadész-kérdés
16.45 BOROS ISTVÁN (Szeged) Bűn és aszkézis. Bűnbeesés és antropológiai
következményei Nüsszai Szent Gergelynél
17.05 KORMOS JÓZSEF (Budapest) Intellectus et cupiditas - voluntas et cupiditas.
Aquinói Szent Tamás és Duns Scotus a bűnről.
17.25 Vita
17.35 Kávészünet
"D" szekció
elnök: Kalmár Zoltán
16.25 GAUSZ ANDRÁS (Szeged) Félelem
16.45 KISS ENDRE (Budapest) Túl jón és rosszon. (Az erény és a bűn
Friedrich Nietzsche filozófiájában)
17.05 GARACZI IMRE (Veszprém) A bűn mint a művészi ábrázolás forrása
17.25 Vita
17.35 Kávészünet
"E"" szekció
elnök: Csejtei Dezső
17.50 ULLMANN TAMÁS (Budapest) A bűn fogalma fenomenológiai perspektívából
18.10 BOHÁR ANDRÁS (Pécs) A bűn ontológiai és etikai vonatkozásairól a 20. században
18.30 VERESS KÁROLY (Kolozsvár) A bűn problémája és a végesség tapasztalata
18.50 Vita
"F" szekció
elnök: Losoncz Alpár
17.50 KALMÁR ZOLTÁN (Veszprém) A kígyótól a vétekadatbázisig
18.10 UNGVÁRI ZRÍNYI IMRE (Marosvásárhely) Bűn és önazonosság
18.30 CSÁK LÁSZLÓ (Csíkszereda) Havel bűne
18.50 Vita
19.30 Állófogadás (Pohárköszöntőt mond CSEJTEI DEZSŐ, az MFT elnöke)
A KONFERENCIA MÁSODIK NAPJÁNAK PROGRAMJA
elnök: Csejtei Dezső
9.00 KELEMEN JÁNOS (Budapest) Ádám bűne. Tilalom és kirekesztés az Isteni Színjátékban
9.30 BACSÓ BÉLA (Budapest) Franz Kafka a bűnről
10.00 Vita
10.15 Kávészünet
elnök: Dékány András
10.30 KOCZISZKY ÉVA (Budapest) A test tapasztalata és a bűn Jób könyvében
10.50 KENDEFFY GÁBOR (Budapest) Mire jó a rossz? A mandíneres gondviselés hagyománya
az ókori pogány és keresztény filozófiában
11.10 SIMON FERENC (Szeged) Irgalmazz az ártatlanoknak... (A bűn fogalmának
metafizikai jelentéséről)
11.30 BÉKÉS VERA (Budapest) Ádám, Oedipus, Raskolnyikov - az ősbűn három modellje
a 19-20 század fordulóján
11.50 Vita
12.00 Kávészünet
12.15 A Magyar Filozófiai Társaság tisztújító közgyűlése
13.30 Ebédszünet
"A" szekció
elnök: Laczkó Sándor
15.00 KRÉMER SÁNDOR (Szeged) Miért "bűn", ami nem bűn? (A fiatal Heidegger koncepciójáról)
15.20 NYÍRŐ MIKLÓS (Miskolc) Bűn és önmegértés a 'Lét és idő'-ben
15.40 SUSSZER ZOLTÁN (Budapest) Posztmodern hermeneutika és terrorizmus
16.00 PONGRÁCZ TIBOR (Budapest) Hic Rhodus, hic salta. Mérték vagy lehetőség
16.20 Vita
16.30 Kávészünet
"B" szekció
elnök: Simon Ferenc
15.00 DÉKÁNY ANDRÁS (Szeged) A bűn mint természeti és/vagy társadalmi adottság Bergsonnál
15.20 LOBOCZKY JÁNOS (Eger) A bűn és a démoni Bartók zenéjében
15.40 GYENES ÁDÁM (Budapest) Az ember bűnössé válásának folyamata Kierkegaard-nál
16.00 CZAKÓ ISTVÁN (Budapest) Az ártatlanság dialektikája. Kierkegaard és Hegel a bűnbeesésről.
16.20 Vita
16.30 Kávészünet
"C" szekció
elnök: Dékány András
16.45 TÓTH JÁNOS (Szeged) Bűnözés a környezettel szemben
17.05 RÓNAI ANDRÁS (Budapest) A bűn és a test mint sebezhetőség
17.25 LACZKÓ SÁNDOR (Szeged) A filozófia mint bűntárs?
17.45 BAYER JUDIT (Budapest) A bűn mint jogi kategória
18.05 Vita
"D" szekció
elnök: Krémer Sándor
16.45 ALAIN WATT (Budapest) A bűn szükségessége. Nietzsche és Bataille a túllépésről
17.05 FENYŐ IMRE (Debrecen) Hogyan is beszélhetünk a bűnről posztmodern világunkban?
17.25 VÁRADI PÉTER (Budapest) A nietzschei perspektivizmus bűn-kritikájának
értelmezései (Danto, Nehamas, Clark)
17.45 CSONTOS MÁRTON (Szeged) A heideggeri bűnfenomén marxista recepciója
18.05 Vita
18.20 Zárszó
KONTAKTUS:
Laczkó Sándor
Magyar Filozófiai Társaság
T.: 62 425 109,
E-mail:
Dékány András
SZTE BTK Filozófia Tanszék
T.: 62 544 179,
E-mail:
A Magyar Filozófiai Társaság elnöksége 2004. február 6-i ülésén kitűzte a Társaság esedékes tisztújító közgyűlésének az időpontját, amely 2004. május 14-én (pénteken) Szegeden kerül megrendezésre. (A közgyűlésre az MFT és az SZTE BTK Filozófia Tanszéke által szervezett, Lábjegyzetek Platónhoz 3.: A bűn című tanévzáró konferencia második napján kerül sor, így szakmai fórummal is kiegészül.) Az elnöki és főtitkári beszámolókat vita, majd a tisztújítás, illetve közös ebéd követi. A közgyűlés színhelye a Szegedi Akadémiai Bizottság Székháza (Szeged, Somogyi B. u. 7.)
Az Alkalmazott Filozófiai Társaság,
a SZAB Filozófiai és Történettudományi Szakbizottsága
és Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata
tisztelettel meghívja az
ÉLETELVEK ÉS GYAKORLAT
című konferenciára.
A konferencia helye: Kecskemét, Háry Hotel konferenciaterme.
A konferencia időpontja: 2004. április 23-24 (péntek-szombat).
A "Minden filozófia 'nyelvkritika'. A 17-20. századi nyelvfilozófia történetéhez" című OTKA-kutatás honlapjának elérése: http://www.phil-inst.hu/lm/nyelvkritika
"NYELV, MEGÉRTÉS, INTERPRETÁCIÓ: A NYELV MINT A KORTÁRS FILOZÓFIAI ÁRAMLATOK KÖZÖS PROBLÉMÁJA"
témakörben hagyományosan megrendezett tanévnyitó konferencia-sorozat keretében
METAFIZIKA, ÉSZ, NYELV - KRITIKAI PERSPEKTÍVÁK
címen 2004. szeptember 23-tól 25-ig (csütörtök, péntek, szombat) kerül sor az ELTE BTK FILOZÓFIA INTÉZETÉNEK Múzeum körúti székhelyén (1088 Budapest, Múzeum krt. 4./i.).
