| A Társaság neve: |
Magyar Filozófiai Társaság (MFT) |
| A Társaság angol elnevezése: |
Hungarian Philosophical Association |
| A Társaság székhelye: |
1088 Budapest, Múzeum krt. 4/I. |
| A Társaság telephelye: |
6722 Szeged, Petőfi Sándor sgt. 30. - 34. |
| A Társaság jellege: |
közhasznú, non-profit |
| A Társaság elérhetősége: |
E-mail: laczkos@bibl.u-szeged.hu |
| Honlap: |
http://www.mft-hps.hu/ |
| Telefon, Fax: |
06/62/546-652 |
| A Társaság működési területe: |
A Magyar Köztársaság egész területe |
PREAMBULUM
A Magyar Filozófiai Társaság (továbbiakban: Társaság) tudományos, szakmai szervezet, amely politikai és pártállástól függetlenül a magyar filozófia minden világnézeti és szakmai irányzatát, iskoláját, csoportját tömöríteni kívánja. A Társaság egyrészt azokat a hazai, valamint a Magyarországhoz kötődő filozófus kutatókat, oktatókat, illetve más tudományágak filozófiai kérdésekkel is foglalkozó művelőit tömöríti, akik rendszeres tudományos, illetve színvonalas oktatói tevékenységet fejtenek ki, másrészt tagjai közé fogad egyetemi hallgatókat, illetve filozófiai kérdések iránt érdeklődő laikusokat is.
Kiemelendő, hogy a Társaság a megalakulásának évétől a "Fédération Internationale des Sociétés de Philosophie" (Filozófiai Társaságok Nemzetközi Szövetsége) tagjaként tevékenykedik céljainak elérése érdekében. A Társaság nyitott bármilyen jellegű együttműködésre minden tudományos társasággal, hogy a Társaság által képviselt filozófiai elvek tért nyerjenek.
A Magyar Filozófiai Társaság rögzíti, hogy a Magyar Tudományos Akadémiával teljes körűen együttműködik - a Társaság közgyűlése által korábban jóváhagyott feltételek szerint - a Társaság céljai és
feladatai teljes körűen megvalósításra kerüljenek.
I.
A TÁRSASÁG CÉLJA
1. § A Magyar Filozófiai Társaság tömöríti a magyar filozófusokat, ideértve a filozófia szakos hallgatókat, valamint azokat a kutatókat, egyetemi és főiskolai oktatókat, akik a filozófiával határos, vagy összefüggő területen dolgoznak, és a filozófia-tudományt alkalmazzák munkájukban továbbá filozófiai kérdések iránt érdeklődő laikusokat is.
2. § Tevékenységével elősegíti a filozófiai elméletek és módszertan fejlesztését, valamint a filozófiai szemléletmód minél szélesebb körű érvényesítését az oktatásban, a kutatásban és a tudományos közéletben.
3. § A filozófiai kutatások időszerű kérdéseiről előadásokat, vitákat, konferenciákat szervez, figyelemmel kíséri a hazai kutatásokat és azok eredményeit.
4. § Kongresszusaival kívánja előmozdítani a magyar filozófia fejlődését, a tudományos eredmények megismerését, a szakmai információk áramlását.
5. § Célkitűzés, hogy időszakos és állandó kiadványokat megjelenítetésére, a hazai és a nemzetközi tájékozódás kiszélesítése végett, annak érdekében, hogy a magyarországi filozófiai élet felzárkózzon és bekapcsolódjon a filozófiai életbe.
6.§ Segítség nyújtása a Társaság információs rendszerével, a kutatások és publikációk nyilvántartásával a Társaság tagjai szakmai, oktatói és tudományos tevékenységének hatékonysága végett.
II.
A TÁRSASÁG FELADATAI
A Társaság céljait különösen az alábbi - a többször módosított közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLIV. törvény 26. §. c) pontjában meghatározott, cél szerinti tevékenységekkel is bővített - feladatai ellátásával kívánja elérni:
1. § A Társaság részt kíván venni a filozófiai alapkérdéseinek megvitatásában és azok tudományos feltárásában mind tagjai, mind rendezvényei által. Viták szervezésével, rendezvényeivel a magyarországi filozófiai élet fejlődését kívánja elősegíteni.
2. § A Társaság a filozófiai képzés, továbbképzés és minősítés kérdéseit fórumain megvitatja, együttműködésre törekszik a tudomány és képzés intézményeivel.
3. § A filozófia-tudomány nemzetközi kapcsolatait építve és ápolva nemzetközi konferenciákat, hazai és külföldi kutatók számára vitaüléseket szervez. Szervezeti és szakmai bázisával elősegíti és támogatja a magyar és magyarországi kötődésű filozófusok nemzetközi tevékenységét.
A közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLIV. törvény 26. §. c) pontjában meghatározott közhasznú tevékenységek közül az Társaság cél szerinti feladatkörébe tartozik továbbá:
. tudományos tevékenység, kutatás; (3.)
. nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés; (4.)
. kulturális tevékenység; (5.)
. hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése; (11).
A Társaság következetesen törekszik a tevékenységi körébe tartozó feladatoknak a tagok érdekével összhangban való végrehajtására.
A Társaság közhasznú szolgáltatásaiból a tagi körön kívüliek is részesülhetnek. A Társaság befektetési tevékenységet nem végez.
III.
A TÁRSASÁG VAGYONA ÉS GAZDÁLKODÁSA
1. § A Társaság tartozásaiért saját vagyonával felel.
2. § A tagok - a tagdíj megfizetésén túl - a Társaság tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.
3. § Bevételeit elsősorban:
a) a tagok tagdíjai, illetve hozzájárulásai,
b) a Magyar Tudományos Akadémia költségvetési juttatásai,
c) bel- és külföldi magán- és jogi személyek, más, nem jogi szervezetek felajánlásai,
d) a tagok, továbbá bel- és külföldi, magán- és jogi személyek, más, nem jogi szervezetek által a Társaságnak átengedett vagyoni értékű jogok (pl.: ingyenesen átengedett szoftver, alkotás stb. felhasználási joga stb.),
e) közhasznú tevékenységéhez az államháztartás alrendszereitől kapott támogatás,
f) a Társaság saját bevételei, így különösen kamatbevételek, szerződések alapján teljesített szolgáltatások ellenértéke, pályázati úton elnyert támogatások, a közhasznú tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel,
g) egyéb forrásokból, pályázatokból származó pénzeszközök, valamint
h) a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 4.§ foglalt rendelkezéseit figyelembe véve kedvezményezett kíván lenni.
4. § A Társaság csak közhasznú céljai megvalósításának érdekében, azokat nem veszélyeztetve végezhet vállalkozási tevékenységet, amely tevékenység nem lehet a Társaság közhasznú céljaival ellentétes, és azok megvalósítását nem veszélyeztetheti.
5. § A Társaság kezességet nem vállalhat, váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki, váltót nem fogadhat el, s vállalkozásának fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel; az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetéül, illetve hitel törlesztésére nem használhatja fel, befektetési tevékenységet nem folytathat.
6. § A Társaság a gazdálkodása során elért eredményt nem oszthatja fel, azt csak a jelen Alapszabályban meghatározott tevékenységeire fordíthatja.
7. § A Társaság- a bárki által, megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatás kivételével - az Elnököt, Alelnököt, Elnökségi tagot, Főtitkárt, Titkársági tagot, Bizottsági tagot, Szakosztályi tagot és a támogatót, valamint e személyek hozzátartozóját cél szerinti juttatásban nem részesítheti.
8. § A Társaság által nyújtott cél szerinti juttatás odaítélése a Közgyűlés által jóváhagyott szabályzat alapján kiírt pályázat alapján történik, mely bárki számára megismerhető.
9. § A Társaság a cél szerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten köteles nyilvántartani.
10.§ A Társaság éves költségvetés szerint gazdálkodik.
IV.
A TÁRSASÁG SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE
I./ Közgyűlés:
1. § A Társaság évenkénti kongresszusán kerül sor a Társaság közgyűlésére. A Közgyűlés a törvényes előírásoknak megfelelően a Társaság legfelsőbb szintű döntéshozó szerve, amely a tagok összességéből áll.
Kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a) a Társaság Alapszabályának megállapítása, elfogadása és módosítása,
b) az éves költségvetés meghatározása, az éves beszámoló/ mérleg elfogadása,
c) a közhasznúsági éves jelentés/beszámoló elfogadása,
d) a Társaság ügyintéző szervének és vezetője éves beszámolójának elfogadása,
e) a Társaság működésének felügyelete,
f) a következő év legfontosabb feladatainak, más szervezetekkel történő kapcsolattartási módjának meghatározása,
g) döntés más társadalmi szervezettel való egyesülés, úgyszintén a Társaság feloszlásának kimondásáról, gazdasági, vállalkozási tevékenység elkezdéséről, illetőleg megszüntetéséről,
h) a Társaság Elnökségének, Bizottságai tagjainak megválasztása, illetve döntés visszahívásukról,
i) döntés a tagok hozzájárulásai / tagdíjai összegéről, fizetése módjáról és idejéről,
j) a Társaság céljait megvalósító tevékenységeket tartalmazó munkaterv, és a Társaság gazdálkodási szabályait is magában foglaló szervezeti és működési szabályzat elfogadása,
k) döntés a Társaság megszűnése esetén a Társaság vagyonának sorsáról,
l) döntés bármely, a Társaságot érintő, más kérdésben.
2. § A Közgyűlés szükség szerint ülésezik, de legalább évente egyszer az Elnöknek saját hatáskörben, vagy ha ezt a tagok legalább egytizede a meghatározott cél megjelölésével kéri, a kézhezvételtől számított 30 napon belüli időpontra kell összehívni. Ülései nyilvánosak, a nyilvánosságot kizárólag a személyiségi jogok és az adatvédelem érdekében lehet korlátozni a jelenlévő tagok egyszerű szótöbbségével.
Az Elnököt a Közgyűlés előkészítésében az Elnökség segíti. A Közgyűlést úgy kell előkészíteni, hogy a szavazásra jogosultak annak időpontjáról, napirendjéről és írásos előterjesztéseiről az ülés időpontja előtt igazolható formában legalább 8 nappal tudomást szerezzenek.
3. § Az esedékes Elnök-, Alelnök(ök)- és Elnökségválasztó Közgyűlés előtt legalább 30 nappal a leköszönő Elnökség legalább 3 tagú Jelölőbizottságot állít fel, amelynek tagjai a szakosztályi és a korábbi Elnökökből, Alelnök(ök)ből kerülnek ki. A Jelölő Bizottság a tagság körében végzett tájékozódás alapján javaslatot tesz a megválasztandó elnök, alelnök(ök) és az elnökség tagjai személyére. A jelöltlistát az elnökség legkésőbb 8 nappal a Közgyűlés előtt ismerteti a tagsággal. A Közgyűlésen minden tagnak joga van újabb jelölteket állítani.
Elnöki tisztséget egy személy legfeljebb kétszer viselhet.
5. § A Közgyűlés határozatképes, ha a rendes tagok 50%-a + egy fő jelen van. Határozatképesség hiánya miatt a Közgyűlést el kell halasztani. A másodszorra összehívott Közgyűlés az eredeti napirendben felvetett kérdésekben a megjelentek számára való tekintet nélkül határozatképes. Az ismétlő Közgyűlést az elhalasztástól számított 30 perccel későbbi időpontra is összehívható, de legkésőbb az elhalasztástól számított 15 napon belüli időpontra kell újra összehívni ugyanazon napirendi pontokkal.
6. § A Közgyűlés határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén a közgyűlés Elnökének szavazata dönt.
7. § A Közgyűlés határozatait nyílt szavazással hozza, de a Közgyűlés jelenlévő tagjai 1/3-ának javaslatára titkos szavazást rendelhet el, továbbá dönthet úgy, hogy a határozat minősített szótöbbséggel (2/3-os szótöbbség) érvényes.
A tisztségviselők választása minden esetben titkos szavazással történik.
Minden tagot egy szavazat illet meg.
A Közgyűlés üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A Közgyűlésen jegyzőkönyvvezetőt, levezető elnököt - akinek a Társaság Elnökét, akadályoztatása esetében Alelnökét kell tekinteni - és a jegyzőkönyvet hitelesítő két tagot kell választani. Nevezett személyek írják alá a közgyűlésről készített jegyzőkönyvet.
II./ Elnökség:
1. § A Társaság Elnöksége az Elnökből, az Alelnök(ök)ből, a Főtitkárból és további 9 választott tagból, azaz legalább 12 főből áll. Az Elnökség megbízatási ideje 2 évi időtartamra szól.
2. § Elnökségi tagnak a tagsággal rendelkező személy, vagy a tagsággal rendelkező szervezetből jelölhető és választható meg olyan személy, akinek a jelölését és megválasztását a Közgyűlés - az Alapszabálynak megfelelő módon - megszavazta.
3. § A Közgyűlés és az Elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján
a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a Társaság cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a Társaság által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, Alapszablyának megfelelő cél szerinti juttatás.
4. § Az Elnökség feladata:
a) összehívja a Közgyűlést,
b) irányítja és szervezi a Társaság folyamatos működését,
c) kidolgozza, és Közgyűlés elé terjeszti a Társaság éves költségvetését/beszámolóját és mérlegét, valamint a közhasznúsági jelentést,
d) javaslatokat készít a Társaság tevékenységét, gazdálkodását meghatározó kérdésekre,
e) előkészíti, meghirdeti és elbírálja a cél szerinti juttatásra kiírandó pályázatokat,
f) előkészíti a Közgyűlés hatáskörébe tartozó valamennyi döntést,
g) szervezi és koordinálja a Társaság és a különböző hazai és nemzetközi szervezetek kapcsolatait,
h) gondoskodik a közgyűlési határozatok végrehajtásáról, és nyilvántartásáról,
i) dönt a tagsági ügyekben (felvétel, törlés, kizárás, kilépés), s a tagokról nyilvántartást vezet,
j) véleményt és javaslatot alakít ki a tagokat érintő kérdésekben, és védi érdekeiket,
k) elbírálja a benyújtott panaszokat, felszólalásokat,
l) dönt a nemzetközi szervezetekben történő képviselet személyi kérdéseiről,
m) kezeli a Társaság működése során felhalmozódott vagyont,
n) végrehajtja azokat a feladatokat, amelyekkel a Közgyűlés megbízza,
o) dönt minden olyan kérdésben, amely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.
p) irányítja a társaság tevékenységét két közgyűlés között,
5. § Az Elnökség az ügyrendjét, az Elnökségen belüli munkamegosztást saját hatáskörében határozza meg.
6. § Üléseit az Elnök szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal hívja össze úgy, hogy a szavazásra jogosultak annak időpontjáról, napirendjéről és írásos előterjesztéseiről az ülés időpontja előtt igazolható formában legalább 8 nappal tudomást szerezzenek. Az ülés akkor határozatképes, ha azon az Elnökségi tagok több mint a fele jelen van. Határozatait az Elnökség egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Szavazategyenlőség esetén az Elnök szavazata dönt. Az Elnökség ülései nyilvánosak, a nyilvánosságot kizárólag a személyiségi jogok és az adatvédelem érdekében lehet korlátozni.
III./ Tisztségviselők, Titkárság, Bizottságok:
1./ A Társaság Elnöke:
a) jogosult a Társaság képviseletére,
b) vezeti a Közgyűlést és az Elnökség üléseit,
c) ellátja a Közgyűlés és az Elnökség által rábízott feladatokat,
d) ellát minden olyan ügyet, amely nem tartozik a Közgyűlés, Elnökség kizárólagos hatáskörébe,
e) gyakorolja a munkáltatói jogokat a Főtitkár és a Társaság alkalmazottai felett,
f) beszámol a Közgyűlésnek a Társaság ügyeinek intézéséről,
g) ellenőrzi a Társaság kifizetéseit,
h) sürgős esetekben eljárhat az Elnökség helyett, köteles azonban döntéséről az Elnökséget annak következő ülésén - tájékoztatni, döntése jóváhagyása céljából.
2./ A Társaság Alelnöke(i):
Az Elnökség ügyrendjében meghatározott módon segíti az Elnököt tevékenysége ellátásában. Az Alelnök(ök) szükség szerint, az Elnök vagy az Elnökség felkérésére helyettesítik az Elnököt, és ellátják az Elnökség által rájuk bízott feladatokat.
3./ Főtitkár:
A Főtitkár önálló képviseleti joggal rendelkezik, a Közgyűlés és az Elnökség útmutatása alapján szervezi a Társaság munkáját. A Főtitkár önálló utalványozási joggal rendelkezik. A Társaság Főtitkárát a Közgyűlés választja meg 2 éves időtartamra.
4./ Bizottságok:
A Társaság Elnöksége a szakosztályokkal való konzultáció után bizottságokat állíthat fel. A bizottságok egyes feladatok ellátására, bizonyos előterjesztések kidolgozására, jelentések összeállítására hozhatóak létre.
IV./ Számvizsgáló Bizottság (III. 4. pontban írt esetben):
1. § A Társaság működését és gazdálkodását a Közgyűlés által megbízott, háromtagú Számvizsgáló Bizottság ellenőrzi. Tagjai megbízatása két éves időtartamra, illetve visszahívásukig szól. A Számvizsgáló Bizottság tagjai maguk közül választanak Elnököt.
Nem lehet a Számvizsgáló Bizottság elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki
a) az Elnökség elnöke vagy tagja,
b) a Társasággal a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,
c) a Társaság cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a Társaság által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást -, illetve
d) az a)-c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója.
2. § A Számvizsgáló Bizottság ellenőrzi, hogy a Társaság a hatályos jogszabályoknak, az Alapszabályban foglaltaknak és a belső szabályzatoknak megfelelően működik. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a Társaság bármely munkavállalójától pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá betekinthet a Társaság könyveibe és irataiba, illetve megvizsgálhatja azokat.
3. § A Társaság és az Elnökség ülésén tanácskozási joggal részt vehet, kezdeményezheti azok összehívását. A számvizsgáló bizottsági tag a közgyűlésen szavazati joggal vesz részt.
4. § A Számvizsgáló Bizottság köteles a Közgyűlést tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy:
a) a Társaság működése során olyan jogszabálysértés vagy a Társaság érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszűntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése a Közgyűlés döntését teszi szükségessé,
b) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.
5. § Ha az Elnökség a Számvizsgáló Bizottság indítványának megtételétől számított 30 napon belül nem hívja össze a Közgyűlést, úgy arra a Számvizsgáló Bizottság is jogosult.
6. § Ha a Közgyűlés a törvényes működés helyreállítására a szükséges intézkedést nem teszi meg, a Számvizsgáló Bizottság haladéktalanul értesíti a törvényességi felügyeletet ellátó ügyészséget.
7. § A Számvizsgáló Bizottság beszámol a Közgyűlésnek a Társaság működéséről és gazdálkodásáról, az ezzel kapcsolatos előterjesztések kötelező megvizsgálása alapján.
8. § A Számvizsgáló Bizottság egyebekben az általa megállapított ügyrend szerint működik. A Számvizsgáló Bizottság működésére az Elnökség működési szabályait kell alkalmazni.
V. Érdekvédelmi Bizottság:
1. § Az Érdekvédelmi Bizottság a Társaság szakmai érdekeinek védelmét látja el. A Közgyűlés háromtagú Érdekvédelmi Bizottságot választ, tagjai megbízatása két éves időtartamra, illetve visszahívásukig szól. A Érdekvédelmi Bizottság tagjai maguk közül választanak Elnököt.
2. § Az Érdekvédelmi Bizottság ellenőrzi, hogy a Társaság az Alapszabályban foglaltaknak és a belső szabályzatoknak megfelelően látja el a Társaság külső érdekeit. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a Társaság bármely munkavállalójától pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet.
3. § Az Érdekvédelmi Bizottság tagjai a Társaság Közgyűlésén és az Elnökség ülésén tanácskozási joggal részt vehet, kezdeményezheti azok összehívását.
VI./ Szakosztályok:
1. § A Magyar Filozófiai Társaság tagjainak Társaságon belüli szakmai tevékenysége a Társaság szakosztályaiban folyik. A szakosztályok szakmai önállóságát a Társaság elismeri és támogatja. A szakosztályok a nemzetközi szakmai társaságokkal önálló kapcsolatba léphetnek. A szakosztály két évente szakosztályelnököt választ. A szakosztályok szakmai alapon szerveződnek, amennyiben a szakosztály alapítását írásban - a cél konkrét megjelölésével - az Elnökség jóváhagyja.
2. § A Társaság a már létező szakosztályok jogfolytonos működését elismeri. A szakosztályok működési rendjüket, szervezeti felépítésüket maguk határozzák meg, az erről szóló dokumentumokat a Társaság Főtitkáránál letétbe helyezik, aki erről a Társaság tagjait igazolható formában tájékoztatja. A Közgyűlés határozata alapján a Társaság csak azokat a szakosztályokat tekinti működőnek, amelyek évente legalább 2 nyilvános szakosztályi ülést tartanak, és erről az Elnökségnek beszámolnak. A beszámolókat a Főtitkár igazolható formában nyilvánosságra hozza. Ellenkező esetben az Elnökség évente törli azon Szakosztályokat amelyek elmulasztják beszámolási kötelezettségüket.
V.
A TÁRSASÁG TAGJAI
1. § A Társaság tagsága a tagokból áll.
2. § A Társaság tagja lehet minden természetes vagy jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet aki, vagy amely a filozófia, vagy a vele határos tudományok területén kutatói, oktatói tevékenységet fejt ki, vagy tevékenységében a filozófia eredményeit alkalmazza, másrészt tagjai lehetnek egyetemi hallgatók, illetve filozófiai kérdések iránt érdeklődő laikusok is, akik a Társaság Alapszabályát magukra nézve kötelezőnek ismerik el és tagfelvételét a Társaság erre feljogosított szerve elfogadta és rendszeresen megfizeti a tagdíjat.
3. § A tagsági viszony felvétellel keletkezik. A felvételi kérelmekről az Elnökség dönt. Az a szervezet vagy személy, aki a Társaság tagja kíván lenni - két már korábban tagsággal rendelkező természetes vagy jogi személy ajánlásával egyetemben - tagfelvételi kérelmet nyújt be a Társaság Elnökéhez, aki e kérelmet jóváhagyás céljából az Elnökség soron következő ülése elé terjeszti. Az Elnökség legkésőbb a kérelem beérkezésétől számított 60 napon belül köteles arról dönteni, ennek elmulasztása esetén a tagság létrejön. A tag regisztrálását és nyilvántartását a Főtitkár végzi el.
A tagfelvételt megtagadó határozat ellen a Közgyűléshez lehet fellebbezni.
4. § A Társaság tagjának joga, hogy
a) a Társaság és szakosztályainak működésében részt vegyen,
b) javaslatot tegyen rendezvények szervezésére és megtartására,
c) a Társaság rendezvényein felszólaljon, azok rendje szerint előadásokat tartson, és tudományos nézeteit szabadon terjeszthesse,
d) rendszeresen megkapja a Társaság tagjait megillető információkat,
e) közreműködjön a határozatok meghozatalában, a tisztségviselők választásában,
f) a Társaság bármely tisztségére jelöltet állíthat, választhat és bármely tisztségre megválasztható,
g) javaslatokat és indítványokat tehet, továbbá kérdésekkel, panasszal, felszólalással és fellebbezéssel fordulhat a Társaság Elnökségéhez, Elnökéhez, illetve a Közgyűléshez,
h) a Társaság bármely szervének törvénysértő határozatát - a tudomására jutástól számított 30 napon belül - a bíróság előtt megtámadhatja,
i) a Társaság vezető szervei határozatának végrehajtását elősegítheti.
Kötelezettségei:
a) közreműködjön a Társaság célkitűzéseinek megvalósításában,
b) megtartsa az Alapszabály és egyéb, az Alapszabályban rögzített módon elfogadott, belső szabályzat rendelkezéseit,
c) a Közgyűlés vagy a Társaság más szerve által számára előírt, vagy önkéntesen vállalt kötelezettségeit teljesítse,
d) az előírt tagdíjat, felajánlást a Társaság részére teljesítse,
e) személyi adatainak változásról értesítse a Főtitkárt.
5. § Tagsági jogaikat a természetes személyek csak személyesen, a jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek megbízott képviselőjük útján gyakorolják.
6. § A tag tagdíjfizetési kötelezettségének minden év március hó 31. napjáig köteles eleget tenni.
7. § A tagsági viszony megszűnik a tag kilépésével, törléssel, kizárással, a tag elhalálozásával, illetve a Társaság megszűnésével.
A kilépést írásban kell a Főtitkárnak bejelenteni és a tagság a naptári év utolsó napján szűnik meg.
Az Elnökség törli a tagot, amennyiben a tag felszólítás után sem fizeti meg az adott évi tagdíjat legkésőbb adott év április hó 30. napjáig vagy a jelen Alapszabályban meghatározott kötelezettségeit megszegi.
A Közgyűlés kizárja azt a tagot, aki a Magyar Köztársaság Alkotmányával ellentétes tevékenységet folytat, vagy magatartása a Büntető Törvénykönyvbe ütközött és a bíróság jogerős ítélettel elítélte. A kizárási határozattal szemben az érintett tag bírósági jogorvoslatot vehet igénybe.
VI.
A TÁRSASÁG MEGSZŰNÉSE
1. § A Társaság megszűnik:
a) ha feloszlását a Közgyűlés kimondja,
b) más társadalmi szervezettel való egyesülését a Közgyűlés elhatározza,
c) az arra jogosult szerv feloszlatja, vagy megszűnését megállapítja.
2. § A Társaság megszűnése esetén - a hitelezők kielégítése után - vagyonáról a Közgyűlés döntése szerint kell rendelkezni.
3. § Ha a Társaság feloszlatással szűnt meg, vagy megszűnését állapították meg és a vagyona hovafordításáról nem történt rendelkezés, vagyona a hitelezők kielégítése után állami tulajdonba kerül, és azt közérdekű célra kell fordítani. A vagyon felhasználásának módját nyilvánosságra kell hozni.
4. § A Társaság közhasznúsági fokozatú közhasznú jogállásának megszűnésekor nem szűnik meg, de köteles esedékes köztartozásait rendezni.
VII.
ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI SZABÁLYOK
1. § Nem lehet vezető tisztségviselő:
a) akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerős szabadságvesztésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesült,
b) a közhasznú szervezet megszűntét követő két évig az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki,
c) a Társaság bírósági megszűntetését követő két évig az a személy, aki a megszűntetést megelőző évben a megszűntetett Társaság vezető tisztségviselője volt.
2. § A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.
VIII.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
1./ Tevékenységéről a Társaság rendszeresen tájékoztatja - elektronikus hírlevél formájában - a tagokat. Hírleveleit, a Társaság működésének számszerű adatait, Alapszabályát az Interneten nyitott honlapon (http://www.mft-hps.hu/) mindenki számára lehívhatóvá, megtekinthetővé, letölthetővé teszi.
a) A testületi szervek döntéseit az Elnökség nyilvántartja a határozatok tárában. Ebben fel kell tüntetni a döntések tartalmát, időpontját, hatályát, a támogatók és ellenzők számarányát (nyílt szavazás esetén) személyét.
b) Az Elnök gondoskodik a szervezet döntéseinek érintettekkel való közléséről írásban, igazolható módon.
c) A testületi szervek döntéseit a Társaság székhelyén elhelyezett hirdető táblán hozza nyilvánosságra.
d) A Társaság működésével kapcsolatban keletkezett iratokba bárki betekinthet, a szervezet székhelyén előre egyeztetett időpontban. Az éves közhasznúsági jelentésbe tagsági viszonytól függetlenül bárki betekinthet, illetőleg abból saját költségére másolatot készíthet.
e) A szervezet működésének módjáról, szolgáltatásai igénybevételének módjáról, valamint beszámolói közléseiről, továbbá a közhasznúsági jelentésről időszaki kiadványaiban és internet honlapján tájékoztatja a nyilvánosságot.
f) A Közgyűlés és az Elnökség határozatait az Társaság az internetes honlapján is nyilvánosságra hozza.
2. § A Társaság közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, pártoktól független, azoktól támogatást nem kap, és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, országgyűlési, fővárosi, megyei, és helyi önkormányzati képviselőjelöltet nem állíthat.
3. § A közhasznú jogállása megszerzésének feltétele, hogy a Fővárosi Bíróság a Társaság közhasznú közhasznúsági fokozatát a nyilvántartásba bejegyezze.
4. § A jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdések tekintetében az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény, a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. sz. törvény, valamint a társadalmi szervezetek gazdálkodásáról szóló 114/1992. (VII. 23.) Korm. rendelet, továbbá a Ptk. előírásait kell alkalmazni.
Jelen módosításokkal egységes szerkezetű Alapszabályt a Társaság Közgyűlése egyhangú szavazással 2011. május hó 13. napján megtartott rendkívüli közgyűlési határozattal elfogadta.
Szeged, 2011. május 13.
