BIBÓ ISTVÁN SZELLEMI MŰHELY
Az 1980-as évek végén, az 1990-es évek elején Bibó István nevét gyakorta emlegették, nem csupán tudományos publikációkban hivatkoztak rá sűrűn, hanem sajtóban, rádióban, televízióban, az akkortájt újjászerveződő közéletben is. Sokan már Bibó-reneszánszról beszéltek. Úgy tűnt, hogy életművére, szellemi és morális teljesítményére nemcsak a magyar társadalomtudománynak, hanem a politikának - utóbbin a köz dolgairól való együttes gondolkodást és cselekvést értve - is szüksége van. A rendszerváltás mézeshetei (hónapjai) múltán aztán hamarosan világossá vált, hogy Bibó integráló jellegű, a rossz alternatívákat felszámolni akaró személyiségével és munkáival a régi szembenállásokba meglepően gyorsan belemerevülő magyar közélet nem tud és nem is akar bármit is kezdeni.
A Bibó István Szellemi Műhely gyökerei ezekbe az évekbe, a 90-es évtized elejére nyúlnak vissza. 1992. november 5-7. között Szegeden Dénes Iván Zoltán kezdeményezésére a legkülönfélébb szakterületek szakemberei gyűltek össze, hogy ki-ki a saját szakmája szemszögéből értelmezze Bibó István életművét. A meglepően nagy számban megjelenő érdeklődők történészek, szociológusok, filozófusok, jogfilozófusok, klasszika-filológusok és írók Bibó-értelmezéseit hallhatták. A konferencia anyaga a következő évben, 1993-ban A hatalom humanizálása. Tanulmányok Bibó István életművéről (Pécs, Tanulmány Kiadó) címmel kötetté formálva is megjelent. Ennek előszavában Dénes Iván Zoltán a szűkebben vett szakmai szempontokon túlmenően a következőkben jelölte meg a bibói oeuvre aktualitását:
"(.) a birodalom és az általa fenntartott rendszerek összeomlása után elmaradt az emberi méltóság forradalma, a nyomasztó és hazug tekintélyek alóli felszabadulás élménye. (.) a szabadság ügye és a közösség ügye akkor lesz egy ügy, ha mi magunk szembenézünk saját úrhatnám szolgareflexeinkkel és szabad (tehát felelős) emberekké válunk. Olyanokká, akik nem csupán elutasítják azt, hogy az úr és szolga szerepei között válasszanak. Olyanokká, akik a saját és a mások görcseit fel tudják oldani."
A későbbiekben kiderült, hogy a szegedi konferencia és azt ezt követő kötet jó alapot jelentett egy tartósnak bizonyuló szakmai műhelymunkához. 1996 őszén Dénes Iván Zoltán ösztönzésére - aki azóta is a műhely alapító elnöke és spiritus rectora - a könyv szerzői közül jónéhányan összegyűltek és elhatározták a Bibó István Szellemi Műhely megalapítását, amely azóta is - immár közel egy évtizede - működő kutatócsoport, továbbképzési forma és politikai szocializációs kísérlet. Megalakulásakor, 1996-ban kettős célt tűzött maga elé:
közvetlenül Bibó István életművének földolgozását, közvetve pedig a tudományos intézményrendszerben továbbélő negatív szocializációs mintákkal szemben pozitív minták meghonosítását és megszilárdítását. Az "alapító atyák" különböző generációkat és tudományterületeket képviseltek. Jelen volt többek között Litván György történész, Bibó egykori fogolytársa és barátja, Kende Péter, az a politikai szociológus szakember, aki a berni Bibó-kiadás egyik szerkesztője volt, Dénes Iván Zoltán eszmetörténész, az életmű egyik legrégebbi kutatója, a fiatalabb generációk képviselői közül Balog Iván szociológus és Kovács Gábor filozófiatörténész. A későbbiekben a Műhely több állandó taggal bővült. Állandó tagok lettek: Perecz László, a magyar filozófiatörténet kutatója, Lányi Kamilla közgazdász, Fekete István mérnök, a Bibó-életmű alapos ismerője, valamint a 20-30-éves egyetemista vagy frissen diplomázott, doktori disszertációján dolgozó legifjabb generáció kutatói: Trencsényi Balázs, Pénzes Ferenc, Tóth László, Lugosi András, Rácz Sándor, újabban pedig Cserne Péter, Tattay Szilárd.
A Bibó István Szellemi Műhely működésének eredményeként mindkét területen jelentős eredményeket tudhat maga mögött.
Egyfelől a Bibó-kutatás országosan legfontosabb műhelyévé emelkedett: vitaüléseivel, konferenciáival, illetve különösen a kortársi Bibó-recepció talán legjelentősebb teljesítményét jelentő, A hatalom humanizálása: Tanulmányok Bibó István életművéről (Pécs, Tanulmány Kiadó, 1993.), A szabadság kis körei: Tanulmányok Bibó István életművéről (Budapest, Osiris Kiadó, 1999.) illetve a Megtalálni a szabadság rendjét: Tanulmányok Bibó István életművéről (Budapest, Új Mandátum Könyvkiadó, 2001.) című tanulmánygyűjteményeivel a legtöbbet tette a magyar demokratikus-liberális gondolat klasszikusának földolgozása érdekében. A Műhely keretében végzett kutatások alapján készült el a Bibó-filológia talán első érdemi munkája, Dénes Iván Zoltán az Eltorzult magyar alkat: Bibó István vitája Németh Lászlóval és Szekfű Gyulával (Budapest, Osiris Kiadó, 1999.) című monográfiája. A Műhely újabb kutatásai azonban túllépnek a szűk értelemben fölfogott Bibó-filológia területén: a modern magyar eszmetörténet átfogó földolgozásának ígéretét hordozzák. Így, az itt végzett munka eredményeként született meg Dénes Iván Zoltán forráskötete ( Szekfű Gyula , Budapest, Új Mandátum Könyvkiadó, Magyar Panteon-sorozat, 2001) és tanulmánygyűjteménye ( Európai mintakövetés - nemzeti öncélúság: Értékvilág és identitáskeresés a 19-20. századi Magyarországon . Budapest, Új Mandátum Könyvkiadó, 2001.) Kovács Gábor eszmetörténeti esszéinek gyűjteménye ( A megátalkodott jóhiszeműség esélyei: Eszmetörténeti tanulmányok. Budapest, Liget, 2001.) illetve Perecz László magyar bölcselettörténeti portésorozata ( Szép rendbe foglalva. Arcképvázlatok a magyar filozófia történetéből , Budapest, Ister Kiadó, 2001.).
A Műhely, másfelől, a hivatalos-intézményes tudományosságon kívüli szellemi közösséget teremtett: összejöveteleivel, pályázati támogatások segítségével elnyert ösztöndíjaival az akadémiai intézményrendszeren kívüli, demokratikus-önigazgató tudományművelés példáját nyújtja. Ismert és pályakezdő kutatók, tanárok és diákok, doktoranduszok és egyetemisták szellemi együttműködésének kereteként az ön- és továbbképzés figyelemreméltó alkotóközösségét hozta létre.
A csoportosulás szellemi köréhez tartozik jelenleg is Balog Iván, Bárdi Nándor, Cserne Péter, Dénes Iván Zoltán, Erdődy Gábor, Gergely András, H. Szilágyi István, Karácsony András, Kende Péter, Kovács Gábor, Mester Béla, Perecz László, Pénzes Ferenc, Saád József, Standeisky Éva, Tóth László Dávid és Trencsényi Balázs. Hazai és nemzetközi konferenciáin (Budapest, 2001; Trento, 2001, Debrecen, 2002, Budapest, 2004, Róma, 2004.) számos kiváló magyar és külföldi kutató adott elő, valamint sok pályakezdő kutató és egyetemista vett részt.
Mivel a tanulmánykötetek megjelenésével a bibói életmű már nagyon is időszerű feldolgozása lényegében megtörtént, így a Műhely a továbbiakban új célt tűzött ki maga elé: a közeljövőben olyan interdiszciplináris tudományos kutatócsoporttá szeretne válni, amely az európai és a magyar felsőoktatás megújításának is alapjául szolgáló Bolognai Nyilatkozat célkitűzéseit vállalja fel.
A Műhely, a keretei között folyó kutatások eredményeinek közzétetele érdekében, az Argumentum Kiadóval együttműködésben 2004 tavaszán megindította az Eszmetörténeti Könyvtár című könyvsorozatot: ebben látott napvilágot Balog Iván ( Politikai hisztériák Közép- és Kelet-Európában: Bibó István fasizmusról, nacionalizmusról, antiszemitizmusról ) és Kovács Gábor ( Az európai egyensúlytól a kölcsönös szolgáltatások társadalmáig: Bibó István a politikai gondolkodó ) Bibó-monográfiája, illetve a hazai Kossuth-recepciót földolgozó tanulmányok Dénes Iván Zoltán szerkesztette gyűjteménye ( A bűnbaktól a realista lényeglátóig: A magyar politikai és tudományos diskurzusok Kossuth-képei, 1849-2002. )
Noha a Műhely működését a támogatására alakult Szellemi Köztársaságért Alapítvány segíti, az ugyanakkor nem tud számára megnyugtató, az intézményes működéshez szükséges financiális támogatást nyújtani. Rendszeres vitaüléseit és konferenciáit a résztvevők lelkes részvételével bonyolítja le, publikációit pedig pályázatokból és alkalmi adományokból adja ki.
A Műhely életében fontos fejlemény az, hogy az MTA Irodalomtudományi Intézete 2002. szeptembere óta helyet biztosít számára. Ugyancsak lényeges előrelépés e tekintetben hogy a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara hivatalosan is befogadta a Bibó István Szellemi Műhelyt mint eszmetörténeti kutatócsoportot.
A Bibó István Szellemi Műhely modernitás és hagyomány, európaiság és patriotizmus, haladás és identitás, szabadság és igazságosság egymással szembeállított alternatívái helyett azokat egymásra vonatkoztatva értelmezi. A magyar haladó hagyományok, a demokratikus patriotizmus feltérképezőjeként egyszerre nyitott a liberális, a patrióta, a republikánus a szocialista és a konzervatív eszmevilág felé, ezért lehet azok alapkérdései és aktuális problémái megvitatásának terepe és kerete. Olyan szocializációs továbbképző intézet funkcióját látja el, amely nyitva áll minden együttműködésre kész demokrata számára, de immár halaszthatatlan az, hogy finanszírozása és működése ne heroikus egyéni erőfeszítések eredménye legyen, hanem a kivételes szocializációs és szellemi teljesítményt nyújtó továbbképzés működését állandó, kiszámítható, rendszeres és folyamatos anyagi támogatás biztosítsa.
A Műhelyben folyó tevékenységről, a rendszeres vitaülések időpontjáról és a programokról részletesebb tájékoztatót nyújt a Műhely honlapja, amelynek címe: www.bibomuhely.hu s a legfrissebb információkkal a Műhely titkára, Nagy Erzsébet áll rendelkezésre: vagy
Budapest, 2005. február 27.