Megjelentek: Ambrus Gergely (Miskolc), Báling József (Pécs), Bertók Rózsa (Pécs), Boros Gábor (Budapest), Boros János (Pécs), Ferge Zsigmond ügyvéd (Pécs), Gombocz Wolfgang (Graz), Kiss Endre (Székesfehérvár), Lenk, Hans (Karlsruhe), Rathmann János (Gödöllő), Öffenberger, Niels (Münster), Somos Róbert (Pécs).
Napirendi pontok:
1. A Társaság története, céljai, helyzete. 1993-2003
A Német-Magyar Filozófiai Társaság (Deutsch-Ungarische Gesellschaft für Philosophie) - a továbbiakban Társaság - 1993 május 25.-én alakult Pécsett, azzal a céllal, hogy elősegítse a német és a magyar filozófiai élet egymáshoz való közeledését. Az alapító okiratban legfontosabb célként megfogalmazták, hogy a Társaság közös projekteket támogat a kutatás és az oktatás területén, konferenciák, professzor- és hallgatócserék elősegítésével. A Társaság az európai egyesülés és a népek kölcsönös megértésének eszköze is lenni kíván. A Társaság 1993-ban szóban megfogalmazott, habár le nem írt célja volt egy német oktatási nyelvű és német-magyar professzori karral rendelkező magyarországi bölcsészkar vagy egyetem létrehozása.
A Társaság tagjai intézmények és személyek lehetnek, a német vagy magyar állampolgárság és "származás" nem feltétele a tagságnak. A Társaság 2003-ig nem rendelkezett szabályozott pénzügyi forrásokkal. A Társaság legalább kétévenként közös konferenciát és taggyűlést tart, váltakozva Magyarországon illetve Németországban. A kétévenkénti konferencia, taggyűlés megrendezése és összehívása a rendező országbeli elnök és alelnök(ök) feladata. A Társaság fóruma a taggyűlés. A taggyűléseken történik a szakmai, személyi, pénzügyi és politikai kérdések megvitatása és a szükséges döntések meghozatala. A Társaság élén egy-egy elnök áll német illetve magyar részről, munkájukat alelnökök segítik. Az elnököket az alapító irat szerint négy évre választották, az elnökség meghosszabbítható volt újabb négy évre. A Társaság elnökei magyar részről Szabó Árpád az MTA tagja (1993-1995) és Fehér M. István (1995-2003) voltak. Német részről az elnök Hans Lenk (1993-2003) volt. Alelnökök: Boros Gábor (1995-2003), Boros János (1993-2003) és Niels Öffenberger (1993-2003).
Alapító tagok 1993-ban (az elhunytak neve mellett "+" jel): Evandro Agazzi (Genova-Fribourg), Balassa Péter (+ Budapest), Bátai Lajos (Pécs), Boros Gábor (Budapest), Boros János (Pécs), Bretter Zoltán (Pécs), Alexius Bucher (Eichstätt), Csizmadia Sándor (Pécs), Endreffy Zoltán (Budapest), Fehér Márta (Budapest), Ferge Gábor (Budapest), Philipp Fluri (Bern), Fülei-Szántó Endre (+ Pécs), Wolfgang Gombocz (Graz), Horányi Özséb (Pécs), Hronszky Imre (Budapest), Kerékgyártó Béla (Budapest), Keszthelyi András (Pécs), Kiss Endre (Budapest), Kulcsár Szabó Ernő (Budapest), Kun László (Pécs), Karl Leidlmair (Graz), Hans Lenk (Karlsruhe), Niedermüller Péter (Pécs), Nyíri Tamás (+ Budapest), Orbán Jolán (Pécs), Niels Öffenberger (Münster), Hans Poser (Berlin), Somos Róbert (Pécs), Széll Győző (Pécs), Szoták Zsuzsanna (Pécs), Tarnay László (Pécs), Tillmann József (Budapest), Matthias Varga von Kibéd (München).
Hans Lenk német elnök az alapszabály értelmében 1995-ben konferenciát rendezett és taggyűlést hívott össze Stuttgartban (Fellbach). Lenk professzor itt közölte, hogy a Társaság a Német Általános Filozófiai Társaság - Allgemeine Gesellschaft für Philosophie (AGPD) - korporatív tagja lett, továbbá kapcsolatot vett föl a Német-Magyar Társasággal. A Társaság vezetői megállapították, hogy a Társaság iránt mind Németországban, mind Magyarországon növekszik az érdeklődés; Németországban két év alatt több, mint húsz egyetemi tanár kérte fölvételét. A Társaság megtárgyalta a társasági bejegyzés kérdését, és megállapította, hogy míg a bejegyzés Németországban nem feltétele a működésnek, Magyarországon ennek a fennálló törvények értelmében meg kell történnie. A stuttgarti konferencián magyar részről elnöknek választották a Társaságba ekkor felvett Fehér M. Istvánt (Budapest), továbbá magyar részről két alelnököt választottak, Boros Gábor (Budapest) és Boros János (Pécs) személyében. A német elnökség változatlan maradt.
A magyar elnökség 1996-ban tartott megbeszélésén elhatározta a Herder alapítvány létrehozását, továbbá, hogy az 1993-ban megfogalmazott céloknak megfelelően mindent meg fognak tenni egy magyarországi német nyelvű bölcsészettudományi kar vagy egyetem létrehozásáért. - 1995 és 2003 között nem volt a Társaságnak olyan közös konferenciája, melyről minden tag értesítést kapott volna, és taggyűlés sem volt.
2. A Társaság feladatai
A Társaság tagjai számára nyilvánvaló, hogy komoly feladatok előtt állunk. Az eredetileg elhatározott szabályozott működés (kétévenkénti közös konferencia és taggyűlés) minimális feltételeinek teljesítése mellett további német-magyar konferenciák, projektek szervezését támogatjuk, valamint hozzá kívánunk járulni, hogy a lehető legtöbb diák és tanár cseréje valósulhasson meg. A Társaság együttműködésre törekszik a Magyar Filozófiai Társasággal. A Társaságot Magyarországon haladéktalanul be kell jegyezni. Ennek érdekében megjelent Ferge Zsigmond ügyvéd, aki vállalta a bejegyzés jogi munkáját. A Társaság évi 500 Ft tagdíjat határozott meg. A bejegyzés korábbi elmaradása következtében, jogi értelemben, további alapítók léphettek be a Társaságba.
A Társaság további alapító tagjai: Ambrus Gergely (Miskolc), Bacsó Béla (Budapest), Báling József (Pécs), Bertók Rózsa (Pécs), Ferge Zsigmond (Pécs), Gyenge Zoltán (Szeged), Kengyel Miklós (Pécs-Budapest), Kerner Lőrinc (Pécs), Kodalle, Klaus (Halle), Krajnik József (Pécs), Krajnik Józsefné Rózsa Eszter (Pécs), Krémer Sándor (Szeged), Lendvai L. Ferenc (Miskolc), Manherz Károly (Budapest), Nyíri Kristóf (Budapest), Radnóti Sándor (Budapest), Rathmann János (Gödöllő), Rózsa Erzsébet (Debrecen), Weiss János (Pécs), Zempléni Gábor (Budapest).
A Társaság jelenlévő valamennyi alapító tagja elfogadta a javaslatot, hogy a Társaságnak magyar részről olyan elnöksége legyen, amelybe minden magyarországi filozófia programmal (vagy minősített filozófia oktatóval) rendelkező egyetem tagot delegálhat. Az elnököt magyar részről a Társaság két évre választja, az elnök nem újraválasztható. Az elnök személyének választásakor minden esetben a rotációs elvnek kell érvényesülnie, úgy, hogy egy rotációs ciklusban minden egyetem egy és csak egy elnököt javasolhat, akit a Taggyűlés elnökké választ. A rotációnak később meghatározandó vagy kialakuló sorrendben kell történnie. Az elnöknek egyetemi tanárnak vagy habilitált egyetemi docensnek kell lennie, vagy akadémiai doktori fokozattal kell rendelkeznie. A Társaság magyarországi helye és címe mindig az elnök hivatali helye és címe, melyet a Társaság minden váltásnál a Magyar Filozófiai Társaság hírlevelében közzétesz. Az alelnököt a Társaság taggyűlése választja két évre az elnökség tagjai közül. Az alelnök választása a rotációs elv tiszteletben tartásával történik, mivel a megválasztott alelnök, amennyiben komoly ellenérvek nem merülnek föl, egyben a következő elnök személye is. Ezáltal a viszonylag rövid elnökség ellenére is biztosítható a vezetés folytonossága és a folyamatos átmenet. A választó taggyűlésen a jövendő elnöknek és alelnöknek jelen kell lennie. - Hans Lenk megjegyezte, hogy ezt a modellt a Társaság német szekciójának is meg kellene fontolnia.
3. Tisztségviselők megválasztása
A Taggyűlés magyar részről új elnököt és alelnököt választott. Német részről Hans Lenk elnök nem kívánta jelöltetni magát, de a Taggyűlés fölkérte, hogy a következő két évre vállalja az elnökséget. Hans Lenk eleget tett a kérésnek.
A Német-Magyar Filozófiai Társaság vezetősége:
Elnök német részről (1993-2005): Prof. Hans Lenk (Karlsruhe)
Elnök magyar részről (2003-2005): Prof. Boros János (Pécs)
Alelnökök német részről: Prof. Klaus Kodalle (Halle), Dr. habil. Niels Öffenberger (Münster)
Alelnök magyar részről: Prof. Kiss Endre (Székesfehérvár)
Elnökség magyar részről:
Budapest BME Filozófia Tanszék - Prof. Fehér Márta
Budapest ELTE BTK Esztétika Tanszék -- Prof. Radnóti Sándor
Budapest ELTE BTK Filozófia Tanszék - Prof. Boros Gábor
Budapest MTA Filozófiai Kutatóintézet - Prof. Nyíri Kristóf, az MTA r. tagja
Debrecen DTE BTK Filozófia Tanszék - Prof. Rózsa Erzsébet
Gödöllő SZIE Filozófia Tanszék - Prof. Rathmann János
Miskolc MTE BTK Filozófia Tanszék - Prof. Lendvai L. Ferenc
Pécs PTE BTK Filozófiatörténet Tanszék - Prof. Boros János
Szeged SZTE BTK Filozófia Tanszék - Dr. Krémer Sándor
Székesfehérvár Főiskola Filozófia Tanszék - Prof. Kiss Endre
A Társaság titkára magyar részről Krajnik Józsefné (PTE BTK Filozófiatörténet Tanszék)
A Német-Magyar Filozófiai Társaság címe 2005-ig:
Boros János elnök ()
Kiss Endre alelnök ()
Krajnik Józsefné titkár ()
PTE BTK Filozófiatörténet Tanszék, 7624 Pécs, Ifjúság u. 6. Tel./FAX: 72/501 515
Pécs, 2003. október 30.
Prof. Boros János
elnök