Az újkori egyetemeszme a felvilágosodott-humanista neveléseszmény mellett döntő pontokon a német idealizmus és neohumanizmus szellemi orientációjának horizontjába illeszkedik; eszmei hátterét a kor meghatározó gondolkodóinak a műveltségre vonatkozó írásai alkotják. A német idealizmus jelentős gondolkodójának, F. W. J. Schellingnek az akadémiai stúdiumok módszeréről tartott előadásait, melyek 1802 nyári szemeszterén hangzottak el a jénai egyetemen, s elhangzásuk után nem sokkal, 1803-ban nyomtatásban is megjelentek, az egy évtizeddel később - a berlini egyetem alapításával összefüggésben - megszülető humboldti egyetemeszme előtörténetének fontos állomásaként tartják számon. A tudományok kozmoszának és a filozófia szerepének az egyetem feladatával, küldetésével, az ifjúság nevelésével és az ember társadalmi-közösségi rendeltetésével összefüggő kifejtése azóta is egyik klasszikus írása a tudomány és az egyetem szerepét illető stúdiumoknak.
A schellingi előadások ("Vorlesungen über die Methode des akademischen Studiums", magyarul: "Előadások az akadémiai stúdiumok módszeréről", ford. Zoltai Dénes, Magyar Filozófiai Szemle 1985/5-6) megjelenésének 200 éves évfordulója alkalmából az ELTE Filozófia Doktoriskola és a Nemzetközi Schelling-Társaság együttműködésében 2003. november 6. és 9. között "Die Philosophie und die Gestalt der europäischen Universität" címmel német-magyar filozófiai konferencia került megrendezésre Budapesten.
A konferencia áttekintette az európai egyetemek és egyetemfelfogások történetének és a filozófiával való összefüggéseinek főbb újkori csomópontjait és kérdéseit. Előadások hangzottak el Fichte, Schelling és Humboldt vonatkozó nézeteiről, egyes egyetemek történetéről (berlini egyetem, hamburgi egyetem), különböző diszciplínák és korok egyetemfelfogásának kérdéseiről, egészen az egyetemproblematika mai gondjaiig. A konferencia előadásai az újkori európai egyetem- és tudományeszme alakulástörténetét a XIX. század elején létrejövő humboldti egyetemfelfogás és annak utóélete tükrében tették vizsgálat tárgyává.
A konferencia többek között alkalmat jelentett annak a kérdésnek a megvitatására, vajon az újkori klasszikus egyetemfelfogás és az annak alapjául szolgáló humanizmusideál és művelődéseszme milyen esélyekkel van jelen a XXI. század elején, hogy a felsőfokú tanintézmények milyen mértékben képesek betölteni Schelling által nekik szánt szerepüket - "tudományos és erkölcsi rendeltetésüket".
A humboldti modellen alapuló egyetemek mind Európában, mind az USA-ban meghatározó befolyást gyakoroltak és gyakorolnak mind a mai napig - ott is, ahol aktualitásáról viták folynak, ahol aktualitását megkérdőjelezik vagy hevesen vitatják. A mértékadó európai illetve nyugati egyetemeket mind a mai napig számos vonatkozásban áthatja - mint a konferencia egyes előadásai vélték: manapság már sokkal inkább Amerikában, mint Európában - a humboldti egyetemkoncepció szellemisége. Amikor ma az egyetemek helyzetéről, válságáról, szerepének, küldetésének újragondolásáról esik szó, akkor - akár tudnak róla, akár nem - továbbra is a humboldti felfogásról folyik a vita. Hazánk történetének Európához kapcsolódó, fölfelé ívelő szakaszaiban sok magyar diák tanult Németországban, s hozta haza a humboldti örökség szellemiségét. Tudós nemzedékek nőttek fel a dualizmus korában s a századforduló táján hazánkban ezen koncepció szellemi vonzáskörében, s lettek azután sokan közülük nemzetközileg elismert alkotókká.
A klasszikus újkori egyetemi tradíció vizsgálata kijelölheti és világosabbá teheti felsőoktatásunk reformjának azokat az irányait, melyek hozzásegíthetnek ahhoz, hogy az európai elvárásoknak eleget tegyünk. Átalakuló egyetemeink és felsőoktatási rendszerünk korában, az európai elvárásokhoz közeledve igen lényeges az európai egyetemi tradíció vizsgálata s a belőle az európai csatlakozásunk szempontjából leszűrhető tanulságok.
Az elhangzott előadások sokoldalúan közelítették meg a konferencia témáját, és egyúttal széles körképet rajzoltak fel az egyetemtörténeti kutatások mai állásáról. A konferencián a Bajor Tudományos Akadémia Schelling- és Fichte-Bizottságának munkatársai, a Nemzetközi Schelling-Társaság elnöke és vezetősége, valamint a nemzetközi idealizmus-kutatás és egyetemtörténet neves képviselői vettek részt és tartottak előadást. A tanácskozás anyagát kötetben kívánjuk megjelentetni.
Megemlítendő még, hogy a Nemzetközi Schelling-Társasággal együttműködésben már egy korábbi konferenciára is sor került Budapesten 1997-ben, "Zeit und Freiheit: Schelling, Schopen-hauer, Kierkegard, Heidegger" címmel, melynek anyaga azután kötetben is napvilágot látott. Ennek a korábbi konferenciának - csakúgy, mint a 2000-ben, Gadamer 100. születésnapja alkalmából rendezett nemzetközi szümpóziumnak (Kunst, Hermeneutik, Philosophie. Das Denken Hans-Georg Gadamers im Zusammen-hang des 20. Jahrhunderts), ennek előadásai a tavalyi évben nyomtatásban ugyancsak megjelentek - társrendezője volt a Német-Magyar Filozófiai Társaság.
A konferencia programja:
"DIE PHILOSOPHIE UND DIE GESTALT DER EUROPÄISCHEN UNIVERSITÄT"
Budapest, 2003. november 6-9.