TARTALOM

 



IPO NEWS

Takács Márta
Fazekas Mihály Gyakorló Gimnázium (Budapest)

Nemzetközi Filozófiai Diákolimpia - XV. International Philosophy Olympiad
Antalya (Törökország)

Beszámoló

Idén 15. alkalommal rendezték meg a törökországi Antalyában a Nemzetközi Filozófiai Diákolimpiát, vagyis az IPO-t (International Philosophy Olympiads). A Bulgária kezdeményezésére létrejött és a középiskolások számára rendezett versenyt támogatja az UNESCO és a FISP (Fédération Internationale des Sociétés Philosophiques ). Az IPO céljai között szerepel a középiskolai filozófiaoktatás támogatása, a helyi, nemzeti filozófiaversenyek bátorítása, a kritikai, kreatív gondolkodás fejlesztése, a modern világ által felvetett problémák etikai reflexiójának serkentése, a különböző országok diákjai közötti kapcsolatok létrejöttének segítése, a tolerancia hirdetése.

Antalyában 22 ország (Argentína, Ausztria, Bulgária, Horvátország, Észtország, Finnország, Németország, Görögország, Izrael, Olaszország, Japán, Litvánia, Norvégia, Lengyelország, Románia, Szerbia, Szlovénia, Dél-Korea, Svájc, Törökország, Magyarország, Oroszország) 49 diákja versenyzett. Az egyes országok csapatai általában két diákból, és egy vagy két egyetemi vagy középiskolai tanárból állnak össze. A vendéglátó országnak tíz diákja vehetett részt a versenyen. Magyarországról azok a diákok juthattak ki az IPO-ra, akik az MFT március 31-én Szegeden megrendezett válogató versenyén az első két helyezést érték el. A feladat - ahogy az IPO-n is - esszéírás választható idézetek alapján (Arisztotelész: Metafizika, Descartes: A lélek szenvedélyei, Martin Heidegger: Lét és idő, Gilles Deleuze: A filozófiáról - interjú). Az idei két magyar versenyző Iváncsics Bernát, a budapesti Piarista Gimnázium 11 osztályos., és Dolinka Márk Gergely, az érdi Vörösmarty Gimnázium végzős diákja lett. Kísérő tanárként, az MFT delegáltjaként Pató Attila, a Szegedi Egyetem tanára, és jómagam, a Fazekas Mihály Gyakorló Gimnázium tanára utaztunk. Feladatul kaptam a diákok felkészítését is a verseny előtt.

Törökországban a következő idézetek közül választhattak a diákok:
1. "Az államnak fent kifejtett alapjaiból egészen nyilvánvalóan következik, hogy végső célja nem az uralkodás, sem pedig az embereknek félelembentartása és másnak joghatalma alá való rendelése, hanem ellenkezőleg, minden egyesnek megszabadítása a félelemtől, hogy amennyire csak lehetséges, biztonságban éljen, azaz hogy természetes jogát a létezésre és működésre önmagának és másnak kára nélkül a legjobban érvényesítse." Spinoza, Teológiai-politikai tanulmány
2. "Kedélyemet két dolog tölti el egyre újabb és fokozódó csodálattal s tisztelettel (.): a csillagos ég fölöttem és az erkölcsi törvény bennem."  Kant, A gyakorlati ész kritikája.
3. "Sem a tér nincs a szubjektumban, sem a világ a térben." Heidegger, Lét és idő.
4. "Éppen ezért sokan a legmagasabb rendű erénynek tartják az igazságosságot .; sőt közmondásképp szoktuk mondogatni, hogy "az igazságosságban minden erény benne foglaltatik." Tökéletes erény főképp azért, mert a tökéletes erény gyakorlati megvalósítását jelenti; s tökéletes azért, mert akinek birtokában van, az erényt nemcsak önmagával, hanem másokkal szemben is tudja gyakorolni." Arisztotelész, Nikomakhoszi etika.
Az idézeteket három nyelven adták meg: angolul, németül és franciául. A verseny szabályai szerint az esszét is eme három nyelv valamelyikén kell a diákoknak megírniuk, további kikötés, hogy nem lehet az anyanyelvüket választani.
A dolgozatok értékelésében minden tanár részt vett. Nagyon körültekintően vigyáztak arra, hogy egyetlen tanár se olvashassa a saját országából érkezett diák esszéjét. Az első fordulóban minden dolgozatot 4 tanár olvasott, 3 pontos különbég esetén (1-től 10-ig lehetett pontot adni) még egy 5. olvasó is pontozta az esszét. A második lépcsőbe csak a 7.5 átlagpont feletti dolgozatok kerültek, szám szerint 17. Ekkor további két tanár olvasta-pontozta a dolgozatot, és a harmadik fordulóba a tanári kollektíva javaslata alapján került - jelen esetben - 8 dolgozat. Az utolsó fordulóban a FISP küldöttei és két választott tanár (köztük volt Pató Attila is) elolvasta mind a 8 döntős esszét, és felállították a végső sorrendet. Az aranyérmet a törökországi Zeynep Pamuk kapta, az ezüstérmet a szerb és az egyik lengyel diák kapta, bronzérmet hárman vihettek haza: egy német,  egy szlovén és egy dél-koreai versenyző. Mindazok, akik továbbjutottak a második fordulóba, tehát az érmes helyezéseken túl 11  versenyző, elismerést kaptak. Örömmel mondhatjuk, hogy elismerő oklevélben részesült Iváncsics Bernát is. Az elismerést, illetve érmes helyezést nyert diákok esszéi olvashatók a következő honlapon:
http://www.philosophy-olympiad.org/2007-final-ranking.htm

A versenyen kívül a szervezők számos érdekes programról gondoskodtak. Részt vettünk egy kiránduláson, melyen a környék nevezetességeit jártuk végig. Görög és török tanárok vezetésével kerekasztal beszélgetés folyt Anatólia filozófiai örökségéről, a diákok részvételével vitát rendeztek a kozmopolitizmusról. Emlékezetesek maradnak a közös vacsorák.

A XV. IPO tanulságaként szolgálhatnak a pontozás körüli élénk viták. A Filozófiai Diákolimpia még fiatalnak számító verseny (összehasonlítva más tárgyak diákolimpiáival), csiszolni kell a szabályait. Jövőre a tanárok közösen tervbe vették az értékelés feladatára való komolyabb felkészítést. Meglepő tapasztalat volt az egyes országok eltérő filozófiaoktatási hagyománya. Hogy csak két szélsőséget említsek, Bulgáriában több éven keresztül hat filozófia óra van a középiskolákban, Görögországban pedig nincs középiskolai filozófiaoktatás. Jó példával járnak elől a törökök, akik az iskola keretein túl havi filozófiaklubokat szerveznek, és a lengyelek, akik szakkörökkel, nyári táborokkal oldják meg a filozófiaoktatást (mivel a lengyel iskolákban sincs kötelező filozófiaóra). A több éves eredmények visszamenőleg azt mutatják, hogy ezeknek a helyi kezdeményezéseknek megvan a gyümölcsük.

Befejezésként a 800 éve született és az idei IPO mottóit adó perzsa misztikus filozófust idézném. Rúmi versei nem pusztán jelmondatokként, hanem megtapasztalt valóságként voltak jelen:

Mevlana Celaleddin Rúmi: Amiként vagy

Kéznyújtásban és nemeslelkűségben
légy akár a dolgos folyó,
nagylelkűségben és kegyeletben
mint a nap, ragyogó.
Ha mások vétkeit rejtegeted,
legyél, amilyen az éjszaka lehet.
Indulatban, amikor dúl haragod,
maradj néma, mint a halott.
Alázatban és csendességben
legyél, akár a föld alattad,
legyél türelmes,
mint a tengerek türelmesek maradnak.
Amiként vagy, úgy tűnj elő,
vagy legyél olyan, miként előtűnsz.

(Iváncsics Bernát fordítása)

Böhm Károly

 

Lukács György

 

Hamvas Béla

 

Bibó István